Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő meg... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1518 zárszót, amelyn ek nagy részét ugyan már az alkotmányügyi állandó bizottság alelnöke elmondta, tehát csak néhány szempontra térnék ki röviden a zárszó jogán. Ellentétes tartalmú nézetek fogalmazódtak meg a törvényjavaslattal szemben. Az egyik az volt, hogy minek hozzányúl ni ehhez a törvényhez, ez a jogbiztonságot veszélyeztetné. Most a törvényjavaslat előterjesztőjének az álláspontja szerint minden olyan törvényjavaslat, amelyik a meglévő törvényt egyszerűbbé, áttekinthetőbbé teszi, éppen nem veszélyezteti a jogbiztonságot , hanem fokozza. Nem kell senkinek új társasági törvényt tanulnia, mert végeredményben a koncepcionális kérdésekhez a módosító javaslat nem nyúl hozzá, és ismételten csak azt hangsúlyoznám, hogy áttekinthetőbbé, egyszerűbbé tette a törvényt és a jogbiztons ágot szolgálja a törvényjavaslatban az igazságügyministzer részére biztosított az a jogosítvány, az a felhatalmazás, hogy a törvényt, és a módosításait egységes szerkezetbe kell foglalnia. Tehát az áttekinthetőbbé, egyszerűbbé tett társasági törvény igeni s a jogbiztonságot fogja szolgálni, és nem fog semmi külföldi vagy belföldi befektetőt visszariasztani, hogy íme, rútul megint módosítottak egy két éve hatályba lépett törvényt. A másik ellentétes tartalmú nézet a törvényjavaslattal szemben az volt, hogy h a már hozzányúlnak egy törvényhez, akkor miért nem nyúlnak hozzá radikálisan. Tehát: a korlátolt felelősségű társaságokra és a részvénytársaságokra vonatkozó szabályozást miért nem dolgozzák át lényegesen? Egy kalap alatt meg kellett volna csinálni az egés zet! Ezzel kapcsolatban az az álláspont, hogy minden alapos törvényalkotási munkához a gyakorlati tapasztalatok, a tényállások ismerete szükséges. A Prokrusztészágyba nem kell belenyomni úgy, hogy lenyirbáljuk a lábát, a fejét, inkább az ágyat hosszabbíts uk meg, hogy beleférjen. Hát nyilvánvalóan olyan gyakorlati tapasztalatok birtokába kell jutni ahhoz, hogy lényeges koncepcionális változtatást lehessen végezni a társasági törvényen.! Bízom benne, hogy a tapasztalatok összeszedésével, valóban a jogalkalma zók széles körének a bevonásával belátható időn belül el fog készülni a gazdasági társaságokról szóló törvénynek olyan új koncepcionális változata, amely mindenki igényét teljes mértékben ki fogja elégíteni. A felszólalásnak mintegy ilyen kis mellék, harm adik ágával kapcsolatban, hogy az alkotmányügyi állandó bizottság ülésén elhangzott, hogy várhatóan rövidesen sor kerül a további módosításra: ez nem módosítás lesz – kiegészítés. Ugyanis a kormányhatározat alapján a privatizációs csomag keretében módosíta ni kell a Vagyonügynökségről szóló jogszabályt, az állami vagyon kezelésére vonatkozó jogszabályt, és az átalakulási törvény, az 1989. évi XIII. törvény feltehetően hatályon kívül helyezésre kerül és az átalakulással kapcsolatos szabályok, mint ahogy a szö vetkezeti átalakulásé a szövetkezeti átalakulási törvényben, a gazdasági társaságok egymás közötti átalakulásáról szóló törvény pedig nyilván új fejezetként, tehát a törvény kiegészítéseként be fog épülni, nem módosítva lesz, csak kiegészítve, hogyha ezek az összefüggő törvényjavaslatok elkészülnek és a tisztelt Ház elé kerülnek. Tisztelt Országgyűlés! Némi meglepetéssel hallottam a konstruktív módosító javaslatok birtokában, amit, őszintén mondom, annyi "igen" elmondásával fogok meghálálni, hogy abból egy közepes forgalmú anyakönyvvezető hosszú ideig megélne. (derültség) ., ennek ellenére a teljes hozzáállás, hogy konstruktív javaslatokkal igyekszem jobbá tenni a törvényt – a konstruktív javaslatokat a Kormány minden további nélkül elfogadja – és az egészre "nem"et kívánok mondani. én bízom benne, hogy nem a kötelező frakciófegyelem, hanem a képviselő uraknak ide vonatkozó egyéni felelősségérzete fog érvényesülni a szavazásnál. Mert mégis, egy gazdasági törvénynél, ahol a módosító javaslatok megtárgyalásáná l egy ilyen együttműködés érvényesül, azért a törvény elfogadásának aránya nem közömbös az úgynevezett bizalomnak, a külföldi és a belföldi befektetők bizalmának megnyerése szempontjából (Török Ferenc /SZDSZ/: Így bizony!) Tehát a sok "igen" mellett csak kettőre kell majd "nem"et mondanom. Az egyik: az alkotmányügyi bizottság állásfoglalásával egyezően nemet kell mondanom arra a módosító
