Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - Bejelentés: Trombitás Zoltán jegyző - Interpellációk: - KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
1498 Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válasza KERESZTES K. SÁNDOR kö rnyezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha jól számolom, ez a – most már három képviselőtársam által aláírt interpellációban szereplő – téma harmadszor van az Országgyűlés napirendjén, és noha szeretném hi nni, nem bízom benne, hogy utoljára – és ez nem a minisztériumon múlik. Ennek pedig épp az az oka – amire Komenczi képviselőtársam is rámutatott – , hogy olyan ez a téma, mint egy állatorvosi ló: kiválóan lehet tanulmányozni rajta azt, hogy milyen jogi, kör nyezetvédelmi, politikai, szociológiai problémákat okoz az, hogyha egy környezetvédelmi beruházás politikai választások, politikai csaták tárgyává, illetve ürügyévé válik – és ezt nem minősítésként, csak tényként állapítottam meg. Hogy a feltett kérdésekre röviden, konkrétan válaszoljak: Az idézett vizsgálatra azért volt szükség, mert ezt a problémát ez a minisztérium örökölte, és valóban kíváncsiak voltunk arra, hogy a nagy port felvert eset milyen tényleges problémákat jelent a környezetvédelem, illetve a tárca számára. Ezt a vizsgálatot egy amerikai cég végezte, majd ezt követően, ettől függetlenül, ugyancsak amerikai – nem kormányzati – szervezet, a Környezetvédelmi Világközpont is hasonló vizsgálatot végzett. Mindkét vizsgálat megállapította azt, hogy a tervezett beruházásnak nincsenek, a technológiának nincsenek káros környezeti hatásai, határértékei jóval a szigorú nyugateurópai normák alatt maradnak. Csak zárójelben teszem hozzá, hogy az első vizsgálat megbízója és értékelője magyar részről a FIDESZ jelenlegi szakértője volt – így tehát a vizsgálat ellenzéki szempontból is hitelesnek tekinthető. Ebből következik az is, hogy miután környezetvédelmi szempontból a beruházás nem volt kifogásolható, a minisztériumnak e tekintetben lépéseket kellett tennie, hiszen nem tárt fel a vizsgálat olyan problémát, amelynek megoldása további lépéseket igényelt volna. Volt azonban mégis haszna a vizsgálatnak. Felhívta néhány olyan mellékkörülményre a minisztérium figyelmét, amely nem közvetlenül ezzel függött össze, de a témához kapcsolódóan megoldandó: ilyen például a környék és a település szilárdhulladékkezelésének a kérdése, valamint az ennél jóval súlyosabb Toka patak menti ismert szennyezés, amelynek a vizsgálata szintén ennek következtében jelenleg folyik a mini sztérium megbízásából. Ami a kérdés második részét illeti, hogy milyen mértékben, hogy vette figyelembe a Mátra – Bükk üdülőkörzet regionális rendezési terve a beruházást, azt kell mondanom, hogy sehogy. Azért nem, mert amikor ez a terv készült, akkor a beru házás már folyamatban volt, tehát nem lehetett a beruházás engedélyezése során egy még el nem készült tervet figyelembe venni. A terv azonban számol a beruházással, megállapítva azt, hogy a beruházás felülvizsgálandó, de tudomásul veszi a felépülést, és az t mondja, hogy üzemebehelyezés után pedig fokozott gondot kell fordítani a környezetvédelmi ellenőrzésre: forróvízgőz kibocsátás stb., stb., stb. Mi következett ebből a megállapításból? Néhány tanulságot mindenesetre le lehet vonni, és ezek rendkívül font osak. Egyik az, hogy amennyiben a minisztérium jelenlegi felállása lett volna érvényes a beruházás idején, nyilván nem épült volna meg, nem épülne meg, nem kapott volna engedélyt ez a beruházás, hiszen akkor a területfejlesztési és környezetvédelmi szempon tokat együtt figyelembe véve a szakhatóságaink nyilván nem adták volna ki az engedélyt. A helyzet azonban már tulajdonképpen visszafordíthatatlan abból a szempontból, hiszen a beruházó jogilag érvényes engedéllyel rendelkezik, éppen az elmúlt hetekben erős ítette meg ennek az érvényességét a köztársasági megbízott hivatala. Ilyen módon jogilag az ügybe nem lehet beavatkozni.
