Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
1480 lehet egyenként hatástanulmányt készíteni, egyrészt az idő, másérszt a költségigénye miatt. Az sem mellékes szempont, hogy egy komoly tanulmány elkészítése egymásfél évet vesz igénybe. A hatástanulmány hiányából azt a sokszor hangoztatott következtetést lehet levonni, hogy ismét utólagosan, mellékesen, szabályok nélkül kaphatnak hangot a környezetvédelem szempontjai – ha egyáltalán hangot kapnak. Egyébként az utóhasznosítás pon tos terve, célja fontosabb a számunkra, mint maga a világkiállítás. Az expoval kapcsolatban nagyon sok kérdés merül föl, néhányat szeretnék megosztani önökkel. Ma még azt sem tudjuk, hogy mennyi vendéggel kell számolnunk. Nyilvánvalóan nem tervezhetünk egy minimumra – kérdés, mi történik akkor, ha mégis kevesen jönnek: a veszteséget ki fedezi? Mi lesz akkor, ha alultervezünk, milyen szükségmegoldások várhatók, illetve azok költségeit ki viseli? Akarunke egyáltalán nagyobb Budapestet? Milyen közlekedésben g ondolkodunk fővárosunkban 2000. után? Ezt ma már illene tudni – expoval és expo nélkül is. A mai helyzet már így is tarthatatlan. Ehhez képest nincs egy hosszú távú közlekedési koncepciónk, amely – mint említettem – expoval és expo nélkül is létfontosságú , hiszen ha a mai állapotokat akár tíz évig is fenntartjuk, az már az ember és a környezet elleni bűntett fogalmát is kimeríti. Gondot jelent ezen kívül a szennyvíz és a szemét mai elhelyezése is. Mi történik a napi plusz 250 ezer ember szennyvizével és sz emetével? Ezekre és hasonló kérdésekre – megjelölve a költség nagyságát és viselőjét – a környezeti hatástanulmány után lehetne választ adni. Ez leghamarabb, véleményünk szerint '93 elején tehető meg. Ennek hiányában viszont felelősségteljes döntést elvárn i a képviselőktől – akár kormánypártiak, akár ellenzékiek – egyszerűen nem lehet. Tisztelt Ház! Ezen általános bevezetések után a konkrét környezeti problémákkal kívánok foglalkozni. Mint említettem, ezek nagyrészt az expo esetén és az expo nélkül is létez nek. Lényeges különbség, hogy az utóbbi esetén az időtényező mint költségnövelő jelentkezik, valamint az utóhasznosítás plusz terhelést jelent a városnak. Expo nélkül erőnkhöz mérten tudunk cselekedni – csökkenthető a város túlterhelése, az utóhasznosítás miatt nem kell minden áron túlterhelni a várost. Az expo kapcsán miből lehet kiindulni – ha egyáltalán ezek sarokszámoknak tekinthetők: a várható látogatószám 10 és 35 millió között mozog. Azt hiszem, ez egy elég tág határ. Ez napi 100150 ezer főt jelent, csúcsnapokon ez 250350 ezer is lehet – és mindehhez jön az amúgy is zsúfolt kétmilliós főváros lakossága. Mindezekből ilyen problémák adódnak. A VK területe a Csepelsziget északi részén, az északpesti szennyvíztisztító üzem szennyvíziszaplerakó terüle tére van tervezve. Ez a talaj instabil, állandó a gázfejlődés – ezért elkerülhetetlen a talajcsere. A veszélyes anyagnak számító talajt Budapest 25 kilométeres körzetében nincs hová szállítani. Ezekkel a költségekkel számoltake, és mennyi pénzbe kerülne e z a talajcsere – mert azt hiszem, erről a képviselőtársaim nem tudnak, nem is tudhatnak. Nincs az országnak az Országgyűlés által jóváhagyott, hosszú távú településfejlesztési terve – természetesen Budapestnek sincs. Ezért volna veszélyes, ha az expoiroda alkalmazottai és néhány ezer vállalkozó határozná meg az ország hosszú távú településfejlesztési irányát. Egy előzetes környezeti hatásfelmérés alapján a Csepelszigetnek, mint helyszínnek a realitása bizonytalan. A vízellátást vizsgálva a napi plusz 300 ezer ember ivóvíz, illetve vízfogyasztása biztosítotte? Bővíthetőe a vízhálózat, a vízbázisok kapacitását figyelembe véve, és ezeknek milyen költségkihatása van? A tervezett expo helyén a fővárosi csatornázási térkép szerint hiányoznak a főgyűjtők. A kü lső városrészek közül a legtöbb nincs csatornázva, nem is beszélve a szennyvíztisztítók hiányáról. Nem hiszem, hogy a csatornázásra vagy a szennyvíztisztítók építésére valaki koncesszióban vállalkozna. Ha mégis úgy volna, akkor elviselhetetlen lenne a víz- és csatornadíj. A háttértanulmány ilyen költségekkel nem számol. Vajon miért? Budapestnek két fontos parti szűrésű vízbázisa van: a szentendrei és a Csepelszigeti, amelyből az utóbbi a bővíthető. A Csepelsziget környezetében a vízminőség már most is ves zélyeztetett. A nitrát néhol a megengedhető 25 milligramm/liter hatnyolcszorosa – ide tervezik az expot. A Duna
