Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
1463 egy udvarolt asszonynak, hogy "ne az ért velem, mert én szeretlek, hanem azért, mert bosszuljuk meg a másikat". (zaj) Köszönöm, de ez így nem alkalmazható, sem itt, sem máskor. Egyrészt tehát köszönöm önöknek, hogy meghallgattak. Aki az elmondottak alapján érintve érezte magát, azt szeretném megnyugtatni, az elmondottak neki szóltak. (Derültség a jobb oldalon.) Kérem a Parlamentet, teremtse meg annak feltételeit, hogy 1996ban Magyarországon legyen európaiságunkhoz méltó és gazdaságilag, valamint kulturálisan is sikeres világkiállítás, Budapes t központtal, de az egész ország és vidék gazdasági és kulturális adottságait figyelembe vevő és fejlesztő befektetők szerepének túlsúlyára építve. Azt még persze mindenképpen el kell mondanom, hiszen most már nemcsak újságcikkekben, hanem itt a Parlamentb en, többször, ma reggel is – én azért figyeltem, bár úgy tűnt képviselőtársunknak, hogy nem figyelek a gondolataira – elhangzott, hogy kikmik tegyék fel a vagyonukat arra, hogy ha a világkiállítás sikeres, akkor busásan jutalmazzák őket, ha nem sikeres, a kkor veszítsék el ezt a vagyonhalmazt, mert csak így lehet komolyan egy ilyen nagy gazdasági kérdésben dönteni. Tehát ugye, akkor jól értettem fiatal demokrata és most már szabad demokrata képviselőtársaimat is: az az a modern társadalom, amit ők kínálnak nekünk, amely például ilyen elvek alapján működik – amely még egy talkshowműsorban is gyenge viccnek számítana. (Derültség a jobb oldalon. – Dr. Orbán Viktor: A személyi felelősségvállalás!) Ha ez az ő számukra a gazdasági felkészültség, a gazdaság ajánl ása, biztosan tanulmányozták azt a fejlett nyugati piacgazdaságot, amelyet, ugye – korábban idéztem – a fiatal demokraták kezdettől fogva igyekeznek Magyarországon kialakítani. Remélem, ebben az esetben számtalan példával is elő fognak állni ennek érdekébe n, hogy ezek az országok fejlődésük szakaszaiban, mikor a fejlődést felkínálták politikusok, vagy azt hitték, hogy felkínálják, ilyen feltételeket állítottak eléjük. Remélem, számos ilyen példát tudnak mondani, mert ha nem, akkor az ő – szigorúan szakmai t örésvonalak mellett menő – érvrendszerük egy kicsit, legalábbis hihetőségében, csorbát szenved. Szeretném hallani tőlük ezeket a felajánlásokat. Persze, a talkshowműsort vagy a versenyt úgy szokták megszervezni, hogy mind a két oldalon általában nem közp énzből fizetik ezeket a nyereségeket, veszteségeket, és úgy rendezik meg, hogy az egyik voksoló nyer, a másik veszít. Tehát én szeretném tudni, hogy hol van ebben a felajánlásban az a károkozás, amely például egy elmaradt világkiállítás gazdasági hasznának társadalmi kárát kívánja megfinanszírozni. Ezért, ha már belemegyünk egy ilyen vetélkedőbe, "ki nevet a végén" társasjátékba itt, a Parlamentben – vidám képviselőtársainkkal végül is ezt hangulatilag lehet javítani – , akkor gondolom, ők letesznek mindig u gyanannyit, mint amennyit a világkiállítás mellett a pártolók letesznek és a nyertes nem általában kap jutalmat, hanem az ő tétjüket kapja meg. (Taps a jobb oldalon.) És fordítva is igaz, ha veszítettünk – hiszen nem ez fogja befolyásolni sem a nyertest, s em a befektetői büdzsét – , akkor ők kapják meg, korábbi felelős fellépésük miatti jutalomként azt, amit a mellette felszólalók tettek. (Zaj.) De kérem, azt hiszem, ennek a felszólalásnak, egyáltalán, ennek a gondolatnak a Parlamentben többszöri elhangzása azt minősíti, aki fölveti. Kérem, hogy minél többször mondják még el, minden alkalommal minél nagyobb nyilvánosság előtt, mert ez segíti az expo megvalósulását . (derültség, taps a jobb oldalon) ., ez a társadalom ugyanis sokkal érettebb, képviselőtársaim, mint önök hiszik. Pontosan észreveszik, e mögött mi van. Ezzel azonos mód képviselőtársunknak az az állítása, amelyik most elővette megint a 30 milliárd forintot. Úgy gondolja, hogy a vállalkozók nem ismerik az üzleti életet é s azt mondja, hogy mennyivel jobb lenne, ha ezt a 30 milliárdot a vállalkozókra fordítanák. Képviselőtársam, valóban, életében az üzlettel nem találkozott. (derültség a jobb oldalon) ., ezért nem tudja, hogy valamennyi vállalkozó tudja, nincsen a magyar Ko rmánynak és a magyar költségvetésnek pillanatnyilag egy számláján 30 milliárd forint, hogy itt most arról dönthetnénk, ezt a vidéknek, a világkiállításnak vagy a vállalkozók ösztönzésének adhatnánk. A 30 milliárd forint egy üzletből termelhető ki: ha lesz világkiállítás, akkor ennek a növekvő gazdasági programja hozhatja azt a költségvetési adótöbbletbevételt, amiből 30 milliárd forint akár ilyen módon is felhasználható a világkiállításra.
