Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 11. hétfő, az őszi ülésszak 22. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
1413 hogy lesze 1992ben módosulás a táppénzfizetés rendjében, hiszen a munkaadók és a munkavállalók terheinek növekedése csak ezekkel a döntésekkel összefüggésben mérhető fel. Tárgyalási alapnak lehetne tekinteni a járulék emelését célzó kormányzati javaslatot akkor is, ha az előterjesztés következetesen alkalmazná a biztosítási elvet. A munkanélküli járadékra a munkanélküliek a saját maguk, illetve munkáltatójuk által befizetett járulékka l szereznek jogosultságot, mely a bérükkel arányos. Így nem lehet elfogadni sem a felső határ drasztikus csökkentésére tett javaslatot, sem azt, hogy a végkielégítés és a munkanélküli járadék párhuzamos folyósítását a törvény kizárja. Megmagyarázhatatlan é s igazságtalan az az elképzelés, hogy rosszabbul járjon a munka nélkül maradó, mint a szerencsésebb társa, aki el tud helyezkedni. Mint ahogy senkinek nem jutna eszébe, hogy ne adjon fizetést a következő munkahelyén annak, aki végkielégítést kapott. Ugyaní gy elfogadhatatlan a munkanélküli járadék korlátozása, annál is inkább, mert különböző funkciójú és forrásból származó, más célokat szolgáló pénzekről van szó. Úgy véljük, egyedül a folyósításidőtartam vonatkozásában volt, úgymond, nagyvonalú a januárban elfogadott törvény. De ez az előny rögtön semmivé válik a folyósítás leteltével, hisz, mint miniszter úr is utalt rá, követőellátó szociális rendszer nyomaiban sem létezik. A miniszter úr bizonyára tud példát az általa nyugaton rövidebbnek tartott folyósí tási időtartamra, én tudok hosszabbra is: Dániában ez 2 és fél év. A javaslatban szereplő drasztikus visszalépés, amely a járadék folyósításának idejét a 2. §ban a felére csökkenti, s így jóval korábban teszi ki a munkanélkülit a követőellátó rendszerek hiánya miatt a teljes ellátatlanság veszélyének, csak akkor fogadható el, ha ezzel párhuzamosan megoldást találunk a segélyezés formáira. A módosító javaslat másik célja a munkanélküliek ellátását szolgáló, foglalkozást elősegítő szervezet átalakítása. A m unkaügyi központok és azok kirendeltségei a törvény által előírt feladatok ellátásának csak egy részére képesek. Ezen sürgősen változtatni kell, nyomatékosan megfontolásra ajánljuk azonban a megoldás módját. Nem vitatjuk a munkaerőfejlesztés és a munkaerő piaci képzés feladatának rendkívüli fontosságát. Ugyanakkor úgy véljük, hogy e teendők megoldását nem új decentralizált szervezet és új intézményhálózat létrehozása szolgálja a legjobban. Támogatjuk, hogy a munkaügyi központokon belül vagy amellett, szakem berek szervezzék a képzést és átképzést, de tevékenységükben támaszkodjanak a meglévő oktatási és művelődési intézményhálózatra. Ezek az intézmények kész technikai és személyi feltételrendszert kínálnak, és a munkaerőfejlesztés, munkaerőpiaci képzés költs égvetésből támogatott ellátása megrendült működési biztonságukat erősítené. Erre kellene a költségvetési pénzt fordítani és arra, hogy legyenek szervező szakemberek, akik képesek segíteni az öntevékeny társadalmi szervezetek, egyesületek munkáját, be tudjá k kapcsolni a munkanélküli egyesületeket, családsegítő központokat, szakszervezeti intézményeket a munkanélküli ellátás és képzés feladataiba. Tisztelt Ház! A szocialista párt képviselőcsoportja javaslatot tesz a strukturális megoldás elemeire, melyek háro m lépcsőben valósíthatók meg, nevezetesen: a munkanélküli biztosítás, a munkanélküli segély és a szociális segély folyósításával. Az első lépcsőben a munkanélküliek ellátása biztosítási alapon, a munkáltatók és a munkavállalók járulékfizetése mellett, maxi málisan egy év folyósítási idővel. Ebből logikusan kimaradnának a pályakezdők. A járadék összege befizetésarányosan folyósítandó, a befizetéseket, ami a jelenlegi szolidaritási alapnak felel meg, a munkaerőpiaci szervezet kezelné. A második lépcsőben lépne be a munkanélküli segély, melynek kedvezményezettjei a biztosítási keretet kimerítő, tartósan munka nélkül lévők, illetve a biztosítási feltételrendszerből kiszoruló, de munkavállalásra alkalmas és kész emberek. Ide kerülhetne például a pályakezdők, a mun kaerőpiacra visszatérni szándékozó nők ellátása.
