Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 11. hétfő, az őszi ülésszak 22. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
1411 Jelentős megtakarítást biztosít a pénzgazdálkodásban, másrészt a folyósítás megszűnésének korábbi időpontja erősebben sarkall az elhelyezkedésre, és mérsékli az új munkahellyel kapcsolatos túlzott elvárásokat is. Ugyancsak el kell fogadnunk, hogy a munkaadótól végkielégítésben részesült munkavállaló részére munkanélküli járadék csak annyi hónap elteltével folyósítható, ahány havi átlagkeresetének m egfelelő végkielégítésre jogosult. Egyetértünk azzal is, hogy nem kaphat munkanélküli járadékot az, aki olyan kereső foglalkozást folytat, melyből származó jövedelme eléri a minimális bért. Nagy vihart fog kelteni a munkaadók további terhelését célzó 5%os munkaadói járulék bevezetése a jelenlegi másfél százalékos helyett. Ha a munkaadók oldaláról nézem a problémát, sok választási lehetőségem nincs. Csak kalkuláció kérdése az egész. A 3,5%os járuléknövekedés a termék vagy a szolgáltatás árában fog megjelen ni, tehát ki fizeti meg a járulék növekedését? Nyilván a fogyasztó. És ebből már az is következik, hogy számolni kell az intézkedés inflációgerjesztő hatásaival. A legkisebb ellenkezés várható a munkavállalói járulék 0,5%ról 1%ra történő emelésével kapcs olatban. Ebben a körben már kialakult az együttérzés, a "ma nekem, holnap neked" igazságának átérzése. Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban szót kell még ejtenem arról a dicsérendő törekvésről, mellyel a foglalkoztatási gondokon kíván segíteni . Az Országos Képzési Tanács létrehozása és munkájának összehangolása a munkaerőpiaci bizottsággal, a feladatok, hatáskörök pontos meghatározása és elhatárolása remélhetően jelentős javulást hoz a képzés, szakképzés, átképzés vonatkozásában. A gyakorlati f eladatok végrehajtására munkaerőfejlesztő és képző központok létrehozását teszi lehetővé. Ezek kialakítása, erőteljes működtetése nélkül a munkanélküliségnek csak tüneti, pénzügyi kezelését tudnánk megoldani. Holott a józan törekvésnek arra kell irányuln ia, hogy minél több munkanélkülit és minél gyorsabban újra munkahelyhez juttassunk. Összefoglalva: A kialakult súlyos helyzetben, miközben minden idegszálunk tiltakozik az újabb terhelések ellen, mégiscsak látnunk kell a szomorú valóságot: 1992 végére a mu nkanélküli segélyezettek száma eléri az 530 ezer főt, de az éves átlag is 440 ezer körül lesz. Ha változatlanul hagynánk a jelenlegi járulékkulcsot – az 1,5% + 0,5% – jövő év végére 42 milliárd hiány mint minimum valószínűsíthető. Ezért más megoldást nem l átunk, el kell fogadni a törvényjavaslatban ajánlott 5 + 1% járulékkulcsot. Ennek alkalmazása 1992 végére a költségvetés számára még elviselhető deficitet eredményez. Frakciónk a beterjesztett törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Tap s.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Boros László, a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka. Felszólaló: Boros László az MSZPképviselőcsoport nevében BOROS LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Szokatlan dolog, hogy egy törvény elfogadása után tíz hónappal a Kormány olyan módosító javaslatot nyújtson be, amelyik az eredeti előterjesztésnek a felét érinti. Ez nem azért van így, mert a világ gyökeresen megváltozott, hanem a javaslat az erede ti törvényben elkövetett kodifikációs hibák sorozatát javítja ki. Szeretném leszögezni, hogy ez nem az akkori előterjesztés hibája, hanem azé a módszeré, amellyel e házban a törvényalkotás folyik. A munkaügyi tárca tavaly tiszteletreméltó erőfeszítéseket t ett, hogy már a törvény előkészítésébe bekapcsolja a képviselőket. A Kormány azonban e törvény beterjesztésekor sem kérte ki a koalíciós
