Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 11. hétfő, az őszi ülésszak 22. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - KATONA KÁLMÁN (MDF)
1406 Hasonlóan , nincs olyan megjelölés arra sem, amely lehetővé tenné, hogy a munkanélküli járadék felső határa ne csökkenjen a minimálbér kétszeresére. Felvetődött az az igény is a munkaadói oldalról, hogy amennyiben a finanszírozási rendszer önállóbbá válik a költségv etéstől, kapjon gazdálkodási funkciót. Elismerte azt, hogy ez kockázattal jár, amit a két érintett befizető csoportnak kell vállalni – de nem derült ki az, hogy a kockázatot hogyan képes magára vállalni a kifizetések garantálása mellett. Mindezekre, valami nt arra tekintettel, hogy 1992ben 11% körüli munkanélküli rátára számíthatunk, amely mintegy 65 milliárd forint kifizetést igényel, a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára ajánlja. (Gyér taps jobbról.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Or szággyűlés! Áttérünk az egyes képviselőcsoportok vezérszónokainak meghallgatására. Elsőként megadom a szót Katona Kálmánnak, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónokának. Felszólaló: Katona Kálmán az MDFképviselőcsoport nevében KATONA KÁLMÁN (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Arról, hogy mi indokolja a törvénytervezet módosítását, már többen szóltak. Én csak annyit mondanék, hogy a féléves gyakorlat számos olyan praktikus változtatást tett indokolttá, ami elősegítheti az ellátás színvonalasabbá tételé t és – ami egyáltalán nem elhanyagolható – a visszaélések megszüntetését. Frakciónk képviselői számos választói észrevételt kaptak a visszaélésekről, az ügyeskedésekről: sokan túl liberálisnak, könnyen kijátszhatónak tartják az eredeti törvényt – ami csak részben igaz – , de nem szabad figyelmen kívül hagyni a tapasztalatokat. Egyetértünk a törvény szigorításaival a kifizetések vonatkozásában; azzal, hogy ne legyen kifizethető a segély, ha külön jövedelemmel rendelkezik a jogosult, ha kereső tevékenységét ne m jelenti be, ha előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti. Ehhez a módosító indítványhoz lenne egy észrevételünk, miszerint nem közömbös, hogy milyen szabadságvesztést vált át elzárásra az illető, mert a törvénytervezet azt mondja, hogy ebben az esetben folyósítható lenne a munkanélküli segély. Ezt a kérdést, úgy gondoljuk, még meg kell vizsgálni. Nem mindegy, hogy engedély nélküli kereskedelemért akar valami pénzbüntetést elzárásra átváltani vagy, mondjuk, egy gyorshajtásért. A legfigye lemreméltóbb indok a tervezet szerint a munkanélküli segély felfüggesztése abban az esetben, ha a munkanélküli segélyen lévő a közhasznú munkavégzésre szóló felhívást nem fogadja el. Ennek a kitételnek indokoltságát számos példa igazolja az elmúlt időben, amikor több száz munkanélkülit számon tartó városokban egy közhasznú munkára jelentkező sem akadt. Másik fontos kérdés a pályakezdők kérdése. Üdvözöljük a jogosultság kiterjesztését a levelező és esti tagozaton végzettekre, valamint azokra, akik első szakk épesítésüket egy évnél nem régebben szerezték. Fontos és pozitív változásnak tartjuk, hogy kaphasson munkanélküli segélyt az a pályakezdő is, aki már elkezdett dolgozni, és azután szűnt meg a munkahelye. Frakciónkon belül megoszlanak a vélemények arról, ho gy az iskolavégzéstől eltelt egy vagy két év lecsökkentése indokolte. Igazából csak gazdasági, anyagi magyarázatot találtunk a két évről egy évre csökkentésre. A másik nagyon fontos kérdés az érdekvédelem szerepe a leépítésekben. Nagyon fontosnak tartjuk a bizottságot, és támogatjuk a törvénymódosításnak azt a megfogalmazását, amely azt mondja, hogy ott, ahol üzemi tanács működik, ott a bizottságot az üzemi tanács tagjaiból kell választani. Azért támogatjuk ezt a megoldást, mert az üzemi tanácsokban képvis elve vannak a szakszervezetek, ugyanakkor képviselve vannak a szakszervezeten kívüli dolgozók is.
