Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 11. hétfő, az őszi ülésszak 22. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - SÁPI JÓZSEF, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
1405 lehet. A veszteséges üzemek tömegét nem bírja el a jelenlegi csökkenő nemzeti jövedelem. A támogatások megszüntetése maga után vonja a csődbe ment üzemek bezárását, és ez – lett légyen bármilyen fájdalmas – elkerülhetetlen dolog. Tovább növeli a munkanélküliek seregét a privatizáció is. Az új tulajdonos menthetetlenül leépíti a belső munkanélküliséget, amely köztudottan még a mai körülmények között is 20 – 30% körül van kapun belül. Csupán az említett két tényező megjelenése – tehát egyrészről a veszteséges üzemek bezárása, másrészt a privatizáció következ tében kialakuló felesleges embertömeg kikerülése az üzemből – olyan meghatározóan nyomja rá a bélyegét a mai gazdaságra, hogy feltétlenül szükséges a járadékok újrarendezése. Az átrendeződés egyszerűen elkerülhetetlen. Ha tetszik, ha nem, szembe kell nézni vele: tovább ezt a gazdaság nem görgetheti maga előtt, ezt a csődtömeget. Ha nem tesszük meg, az egész gazdaságunk fogja viselni ennek a terhét. A vita lezárásaként bekövetkezett szavazáson gyakorlatilag elég egyértelmű véleménymegnyilvánulás kö vetkezett be, mert a szavazás eredménye 12 igen, 1 nem és 0 tartózkodás volt. Ennek – és a saját véleményemnek – hangsúlyozása mellett kérem a tisztelt Házat, szíveskedjék elfogadni a törvényjavaslatot. (Gyér taps jobbról.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik a költségvetési bizottság előadója, Sápi József. Felszólaló: Sápi József, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója SÁPI JÓZSEF, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretné m elkerülni az ismétlést, hiszen miniszter úr az előterjesztésében részletesen indokolta a törvénynek a módosítási szükségességét. Ám a bizottsági ülésen történtekről röviden mégis szeretnék néhány szót ejteni. A költségvetési bizottság is megtárgyalta a b enyújtott törvényjavaslatot, amelyről megállapította, hogy több szorító intézkedést is tartalmaz: ez szükséges az ellátás biztosítása érdekében, de szükséges a visszaélések kizárásának érdekében is. Tapasztalható, hogy terjed a feketemunka, és történnek vi sszaélések a munkanélküli ellátásokkal kapcsolatban. Irritálja a közvéleményt, a törvénytisztelő állampolgárok sokaságát. Kell tehát, hogy szigorúbb legyen az ellenőrzés és az ellátás folyósításának feltétele. Csak ezzel párhuzamosan lehet azt a jogos igén yt is kielégíteni, hogy senkit se fenyegessen az önfenntartás hiánya, hogy létbiztonságban éljenek az emberek, hogy tudják azt: a társadalom egy bizonyos szinten gondoskodik az elhelyezkedni nem tudókról. Az a rohamos munkanélküliségnövekedés, ami nálunk tapasztalható, példa nélküli gazdaságtörténetünkben. Gyakran elhangzik, hogy ez tulajdonképpen meglepő és nem várt esemény, ám csupán a valóság egyik felére figyelünk ilyenkor, hiszen még nem olyan régen 20 – 30%os belső munkaerőtartalékról esett szó. Ez m a, a gazdaság általakulása során láthatóvá, az egyén szempontjából komoly problémává válik. A termelési támogatások megszüntetése, a keleti piacok összeomlása miatt szembe kell néznünk a munkanélküliség rövid távú, de jelentős emelkedésével. A törvény a mu nkanélküliségi ellátásokra, a munkanélküliség megelőzésére, időtartamának csökkentésére helyezi a hangsúlyt a foglalkoztatást elősegítő aktív eszközök és támogatások széles körű alkalmazásának lehetőségével. Jelen törvényjavaslatról több fórumon elmondta a véleményét mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal. Röviden összegezve megállapítható, hogy a legfontosabb kérdésekben egyetértés van. A vitapontot, a vitapontokat leginkább a befizetések mértéke és a járadék folyósításának maximálása jelentették. Nem kétséges, hogy a javasolt 1+5%os befizetési százalék komoly gazdasági kérdéseket vet fel, de az 1992re prognosztizált kifizetések teljesítésére a 6%os munkanélküli járadékbefizetés csökkentése érdekében igazi forrást nem tudtak megjelölni.