Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 11. hétfő, az őszi ülésszak 22. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
1401 megtárgyalására – az előterjesztő kérésére – nem szerdán, hanem holnap, az interpellációk és kérdések elhangzását követően kerül sor. A foglalkoztatás elősegítésé ről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik tehát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellá tásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést a 3244es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Kiss Gyula munkaügyi miniszter úrnak mint a napirendi pont előadójának. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter, a na pirendi pont előadója KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előterjesztésünk a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló '91. évi IV. törvény módosítását célozza. Az előterjesztés célja alapvetően az, hog y az előbb említett alaptörvényt olyan irányba módosítsuk, amely módosított törvény képes lesz az 1992. esztendőben is garantálni és biztosítani azon alapfeladatokat, amelyek ellátására a törvény hivatott, illetve amely alapfeladatok a törvény számára megh atároztattak, már akkor, amikor ez évben elfogadtuk. Mégis joggal vetődik föl a kérdés, hogy tekintettel arra, hogy az alaptörvény megalkotására ez év elején került sor, mi az oka és indoka annak, hogy viszonylag rövid időn belül módosításra szorul a törvé ny. A legdöntőbb ok és indok, amely szükségessé teszi a fent nevezett törvény módosítását, az a munkanélküliek számának a vártnál dinamikusabb, nagyobb arányú növekedése, ami számszerűsítve azt jelenti, hogy október végére elértük a 6.6%os munkanélküliség i rátát, amely abszolút számban több mint 300 ezer munkanélkülit jelent. Mint több előrejelzésünkkel utaltunk arra, ez a folyamat sajnos 1992ben is tovább folytatódik, melynek eredményeképpen a '92es év végére várhatóan egy 11 – 12%os munkanélküliségi rát ával kell számolnunk. Ebből pedig – felelős foglalkoztatáspolitikában történő gondolkodás mellett – okszerűen kellett következtetést vonnunk arra, hogy az előbb említett alaptörvényt módosítanunk kell. Az alaptörvény módosítása alapvetően 3 irányba kíván h atni. Az első csoportba azon módosítások tartoznak, amelyek a munkanélküli ellátások finanszírozását hivatottak biztosítani. A másodikba a változó munkajogi szabályokkal való összhang fenntartására irányuló változtatások sorolhatók, míg a harmadikba a műkö dés eddigi tapasztalataiból adódó korszerűsítési indítványok tartoznak. Ami az első csoportot illeti: a munkanélküli ellátások finanszírozásának biztosítása érdekében javasolt módosítások kiindulópontja, hogy 1992 végére, az előbb említett százalékos munka nélküliségi rátát alapul véve, várhatóan a szolidaritási alap működésének forintigénye mintegy 65 milliárd forintos bevételt tesz szükségessé. Ahhoz, hogy a minimális anyagi fedezet rendelkezésre álljon, számítások és javaslataink szerint a törvényben megh atározott munkáltatói és munkavállalói járulékok összmértékét 6%ra szükséges emelni. Ez a munkáltató részéről 5%os, míg a munkavállalók részéről 1%os járulékbefizetési kötelezettséget jelentene 1992. január elsejétől kezdődően. Ez esetben az állami köl tségvetést a költségvetési intézményekben dolgozók munkáltatói járuléka terhelné, amely éves szinten mintegy 11 milliárd forintra tehető.
