Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 9. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - A Gyermek Jogairól szóló New Yorkban 1989. november 30-án kelt egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Gyermek Jogairól szóló egyezmény magyar jogrendszerbe illesztéséről szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár:
139 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 30án kelt egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, va lamint a gyermek jogáról szóló egyezmény magyar jogrendszerbe illesztését indítványozó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. A részletes vitára különkülön kerül sor. A két előterjesztést 2032es számon és 2243as számon kapták kézhe z képviselőtársaim. Felhívom figyelmüket, hogy a Kormány visszavonta a gyermek jogairól szóló, New Yorkban, '89. november 30án kelt egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló, 1991es számon benyújtott törvényjavaslatát, mivel ezt csak a megerősíté st követően kívánja beterjeszteni. Ez összhangban van az alkotmányügyi bizottság korábbi állásfoglalásával. Bejelentem továbbá, hogy Rózsa Edit képviselőtársunk (SZDSZ) ugyancsak új változatot nyújtott be 2964es számon a 2090es, illetve 2243as számú elő terjesztések helyett. Megadom a szót dr. Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár úrnak mint az előterjesztés előadójának. Kérem, államtitkár úr! Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár a napirendi pont előadója KATONA TAMÁS külügyminiszté riumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Folytatnom kell mérhetetlen közönnyel fogadott előterjesztéseink sorát (derültség) , és ezúttal hosszabban fogom elmondani a mondókámat. Megintcsak úgy érzem, olyan dologról van szó, ami egy fontos kodifikációs pon t. Nem gondolom, hogy hazánknak a korábbi gyakorlata másmilyen lett volna, mint amit ez az egyezmény előír számunkra, ennek ellenére egy lényeges pont ez a kérdés, egy olyan nemzetközi ENSZjogi egyezmény a gyermek jogairól, amely megérdemel egy pici figye lmet. Ezt a nemzetközi egyezményt ugyanis egy egy évtizedes kodifikációs munka előzte meg az Egyesült Nemzetek Szervezetében, s 1989. november 20án fogadta el ezt az ENSZ. Hazánk állandó ENSZképviselője a Kormány felhatalmazása alapján tavaly március 14én írta alá New Yorkban a konvenciót. A Magyar Köztársaság azon ENSZ tagállamok közé tartozik, amelyek az emberi jogokkal és az alapvető szabadságjogokkal foglalkozó ENSZegyezmények részes államai. Az egyezmények közül a legfontosabbakat talán érdemes meg említeni: a polgári és politikai jogok egyezségokmánya; a gazdasági, szociális és kulturális jogok egyezségokmánya; a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény; az apartheidellenes egyezmény; a kínzásellenes egyezmény és a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetéséről szóló egyezmény. Az ENSZ emberi jogi egyezményeinek elfogadása demokratikus berendezkedésű ország számára egyszerűen alapkövetelmény. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok n emzetközi normái mindenkor meghatározó befolyást gyakorolnak az ENSZ tagállamaira magukra. A kormányok kötelessége, hogy e normáknak megfelelően alakítsák a maguk belső jogrendszerét, és belső szabályaikat hozzák összhangba a nemzetközi előírásokkal. Az EN SZegyezmények terén meglévő ellenőrzési rendszer, tehát a kormányok időszakos, rendszeres jelentéstételi kötelezettsége az illetékes ENSZszervnek lehetőséget ad rá, hogy egyegy ENSZ tagállam megmérettessék a nemzetközi közösség színe előtt, látni lehess en, miként hajtja végre önként vállalt kötelezettségeit. A Magyar Köztársaság – mondanom sem kell – komolyan veszi nemzetközi vállalásait, időszakos jelentéstételi kötelezettségeinek eleget tesz, és az illetékes ENSZfórumok ezeket a jelentéseket rendre el is fogadják. Az ENSZ emberi jogi egyezményeinek mechanizmusából fakad, hogy az államok belső jogalkotásukat és jogalkalmazásukat az egyezmények betűjének és szellemének megfelelően folyamatosan mintegy karbantartják. Mindez annak a párbeszédnek keretében történik, amely az