Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 9. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - A Gyermek Jogairól szóló New Yorkban 1989. november 30-án kelt egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Gyermek Jogairól szóló egyezmény magyar jogrendszerbe illesztéséről szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár:
140 adott ENSZ tagállam és az illetékes ENSZfórum között zajlik az ország beszámoló jelentésének számos esetben részletekbe menő, több napig is eltartó megvitatása során. A gyermek jogainak védelmére, az emberi jogok általános nemzetközi jo gi védelmére elfogadott több nemzetközi dokumentum, köztük a Polgári és Politikai Jogok, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya is alapot teremt. Ezek a gyermekekre is vonatkoztatható általános rendelkezések mellett tartalmazna k néhány, speciálisan a család és a gyermek helyzetére és jogaira vonatkozó cikket is. Mégis a gyermekek jogairól szóló egyezmény az első, amely az emberi jogok teljes katalógusát a gyermek speciális igényeinek figyelembevételével tartalmazza. A gyermek jo gi és társadalmi státuszának meghatározása során az egyezmény egyrészt összegyűjti a különböző nemzetközi dokumentumokban, egyezményekben szétszórtan megtalálható, a gyermekekre vonatkozó rendelkezéseket, másrészt egy sor jogosultságot az eddigieknél részl etesebben szabályoz: örökbefogadás, egészséghez való jog, oktatáshoz való jog. Ezen felül az egyezmény lefekteti egyes, eddig nemzetközi egyezményekben nem szabályozott jogok érvényesülésének főbb elveit is, például a külföldre történő örökbeadás, a fogyat ékos gyermek jogai stb. Három vezérlőelv húzódik végig az egyezmény egészén. Elsősorban mindenfajta diszkrimináció tilalma. Másodsorban: a gyermek érdekeinek elsőbbsége minden őt érintő döntés meghozatalánál. Harmadsorban pedig az a nagyon nehezen kodifiká lható jog, hogy a gyermek jogosult a vele kapcsolatos döntések meghozatalánál korának és fejlettségi, érettségi szintjének megfelelően közreműködni, természetesen a szülőknek a gyermek neveléséért való felelőssége teljes tiszteletben tartása mellett. Polgá ri és politikai jogokat az egyezmény a gyermek speciális helyzetének, korának és érettségi fokának megfelelően biztosít. Ilyen az élethez való jog. Az egyezmény nem foglal állást abban a kérdésben, hogy az a fogamzás időpontjával kezdődike. Az anyakönyvez éshez, névhez, állampolgársághoz való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gondolat – , lelkiismereti és vallásszabadság, az egyesülés és gyülekezés joga stb. természetesen, akárcsak a gazdasági, szociális és kulturális jogok a gyermek speciális igényein ek és érettségi fokának megfelelően. E jogok biztosításához az államoknak a rendelkezésükre álló források határain belül intézkedéseket kell hozni, például tehát az egészséghez, orvosi ellátáshoz való jog, ez az a sorozat, ahol az államok anyagi erőforrásá t is figyelembe veszi az ENSZ. Az oktatáshoz való jog, kivált a kötelező ingyenes alapfokú oktatás és az esélyegyenlőség kérdése, a testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődést lehetővé tévő életszínvonalhoz való jog, a szociális biztonsághoz v aló jog stb. Fontos eleme az egyezménynek a hátrányos helyzetben lévő gyermekek jogaival foglalkozó rész, az elhanyagolás, a kizsákmányolás különböző formái, illetve a durva bánásmód elleni védelemre vonatkozó rendelkezések mellett ide sorolhatók a menekül t, a fegyveres konfliktus által érintett, illetve a kisebbségekhez tartozó gyermekek védelmére, jogaik biztosítására vonatkozó rendelkezések is. A 30. cikk kimondja, hogy a vallási, nemzetiségi vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó gyermekek nem foszthatók me g attól a joguktól, hogy saját kulturális életüket éljék, vallásukat gyakorolják, illetve saját nyelvüket használják. A cikk azonban – és ezt is vegyük figyelembe – az anyanyelven történő oktatásról nem tesz említést. Az egyezmény a köztársasági elnök álta l az Országgyűlés határozata értelmében kiadandó, megerősítő okirat letétbe helyezését követő 30. napon lép hatályba Magyarország tekintetében, és ezt követően a jelenleg hatályos jogszabályok szerint újra az Országgyűlés elé kerül becikkelyezésre, tehát m ég egyszer ezzel a témával találkozni fogunk. A Magyar Köztársaságnak a hatályba lépést követő két éven belül kell első jelentését az egyezmény végrehajtásáról a 10 tagból álló, független, gyermek jogainak bizottsága elé terjesztenie.
