Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 6. szerda, az őszi ülésszak 21. napja - A helyi önkormányzatok 1992. évi címzett és céltámogatási rendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - ZSEBŐK LAJOS (MDF)
1360 engedélyt vagy az elvi vízjogi létesítési engedélyt. De nézzük is meg részletesebben, hogy mi ez, mi a kettő között a különbség. Ahhoz, hogy értékelni és dönteni tudjunk, erre s zükségünk van. Az elvi vízjogi létesítési engedély a tervezési folyamat előtt szükséges, és a tervezési folyamat a beruházási folyamat induló fázisa az elvi vízjogi létesítési engedély nélkül egyszerűen nem kezdhető meg. Mit mond ez az elvi vízjogi létesítési engedély? Ez azt mondja, hogy szakmailag milyen szempontokat kell figyelembe venni a tervezés illetve az egész megvalósítás során. Kiköti azokat a feltételeket, a leglényegesebb és meghatározó feltételeket, amik nek alapján a tervezés és a létesítés, később pedig az üzemelés történhet. Megtörténik a tervezés, az elvi vízjogi létesítési engedélynek megfelelően és annak birtokában – ami egy hosszabb folyamat, ami hónapokat vehet igénybe, egy kiviteli tervnek az elké szítése. Ennek a költségvonzata, bizony, százezrekre, milliókra rúghat, attól függően, hogy mit kell megtervezni. Végül, amikor a tervezési folyamat lezárult, és megvan a kiviteli terv, akkor lehet megkérni a végleges vízjogi létesítési engedélyt, amit ez a kormányelőterjesztés eleve tartalmazott. Ez a vízjogi létesítési engedély, a végső, menynyiben tér el az elvi vízjogi létesítési engedélytől? – ezt kell vizsgálni ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, hogy elegendőe az elvi vízjogi létesítési engedély. A végs ő vízjogi létesítési engedély azt veszi figyelembe, hogy a kiviteli terv mennyiben tesz eleget, tehát a tervező mennyiben vette figyelembe az elvi vízjogi létesítési engedélyben foglaltakat. A tervezőnek ez kötelezettsége, mert tudja nagyon jól, hogy ki se m adja a szakhatóság a végleges vízjogi létesítési engedélyt, hogyha nem veszi azokat figyelembe. Elvileg elképzelhető, hogy itt eltérések vannak a kettő között, mert figyelmetlenségből vagy valami más dolog miatt nem úgy veszi a tervező figyelembe ezt a d olgot, de ez egy nagyonnagyon szűk sáv lehet. Én merem állítani, hogy nagyonnagyon szűk sáv, és az esetek döntő többségében, ha az elvi vízjogi létesítési engedély megvolt, akkor a végleges vízjogi létesítési engedély is megvan. Tehát nem a beruházás sza kmai megalapozottságát dönti ez el, és még kevésbé a létesítésnek a költségét. Mert lehet azt mondani, hogy hát az elvi vízjogi létesítési engedély még egy előzetes valami, és ez a beruházás megalapozottságát és a beruházását költségigényét nem jól tükrözi . Helytelen ezt a kettőt párhuzamba hozni, mert a vízjogi létesítési engedély szakmai szempontokat kíván kielégíteni, és a költségelőirányzatokhoz és azok megalapozottságához semmi köze nincsen. Minek van köze hozzá? Mi az, ami egy beruházás költségét – m ondjuk, vizes területet vizsgálva – meghatározza? A mostani rendszer szerint, illetve a most élő, tehát az idei évre szóló céltámogatásoknál ez többnyire egy előterv és az előtervhez tartozó költségbecslés. Ez, hogyha az előtervet készítő tervező helyesen gondolkodik, és a költségeket, az élő árakat, amik a piacon jelennek meg, jól veszi figyelembe, akkor az "ül" és helyes. És ez határozza meg a beruházásnak a költségeit elsősorban. Ha kiviteli tervről van szó, akkor a kiviteli terv önmagában hozzae magáva l azt, hogy ez a beruházás mennyibe kerül? Nem minden esetben és nem pontosan, meg kell jegyeznem, mert a végleges árat az ajánlatok határozzák meg, hogy a kivitelező mennyiért csinálja, hogy azt a munkát az építési piacon ki mennyiért vállalja el, és mely ik az a legkedvezőbb ajánlat, aminek alapján a kivitelezés megtörtént. Tehát látható, hogy a beruházási költségeinek megalapozottságához az elvi vízjogi létesítési engedély vagy a végleges vízjogi létesítési engedély nem szorosan kapcsolódik, és nem annak alapján meghatározottabb egy beruházás vagy sem. Felvetődhet az is, hogy meghiúsulhate egy beruházás, ha már van vízjogi létesítési engedélye. Anélkül, hogy részletesebben ebbe belemennék, merem állítani, hogy a legeslegeslegritkább esetben hiúsulhat me g ilyen okokból, hogy csak elvi vízjogi létesítési engedély van, mert hisz ez pont azt mondja, hogy meg lehet azt csinálni, így meg így, meg azok szerint a szempontok szerint. Na most, ezek a szakmai dolgok, amiket elmondtam, amikkel próbáltam alátámasztan i, hogy igenis, az elvi vízjogi létesítési engedély is feleljen meg, de van egy olyan szempont, ami szerintem erősebb ezeknél a szakmai szempontoknál. Az idei évre szólóan az önkormányzatok a vízgazdálkodási ágazatba tartozó pályázatokat úgy adhatták be, h ogy elvi vízjogi létesítési engedély elegendő volt. Ezek az önkormányzatok most megkapták a pályázati felhívásokat, illetve azokat a
