Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ IVÁN, DR. a gazdasági bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH JÓZSEF, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
1348 hangsúlyozásával – meghajlok a nagy koalíciós vélemények előtt, és visszavonom a 3052es számon beterjesztett módosító javaslat 5. pontját. Visszavonom ugy anezen módosítvány 3. pontját is, ami ma már nincs összhangban az időközben megszavazott jegybanki törvénnyel. Nagy vitát váltott ki a bizottságunkban a 3064es ügyiratszám alatt benyújtott módosító javaslatom, ami a Magyarországon működő pénzintézetek saj át tőkéjén belül a külföldi tőke arányát 40%ban maximálná. Többen ezt úgy aposztrofálták, mint általában a külföldi tőke iránti bizalmatlanság megnyilvánulását és az ilyen jellegű tőkeimport lassításának a szándékát. Véleményem szerint e véleményt vallók túlságosan elvi síkon űzik a gazdaságpolitikát és távol állnak a gyakorlati üzleti élettől. Például egy ilyen limit nem lassítaná, hanem gyorsítaná a pénzintézeti tőkeimportot, serkenti azokat, akik semmiképpen nem kívánnak lemaradni a magyarországi pénzpi acról. Ha tényleg csoda történik, ha a mai 1213%ról rövid idő alatt, hamar a külföldi tőke 40%ra növekszik, akkor módja lesz a tisztelt Háznak változtatni e limiten. De abban biztos vagyok, ha nincs ilyen limit, akkor a külföldi bankok kevésbé törekedne k bejutni az országban, azaz lassabb lesz a pénzintézeti szféra modernizálási folyamata. Kell azonban másról is szólnom. Akik figyelemmel kisérik a gazdasági sajtót, olvashatták a múlt héten, hogy a Koreai Köztársaságban korlátozni kellett a külföldi tulaj donú pénzintézetek mozgásterét. A Koreai Köztársaság felemelkedése kifejezetten a lakosok szorgalmán és takarékosságán túlmenően a külföldi tőke iránti bizalomban nyilvánult meg, illetve a külföldi tőkének a délkoreai gazdálkodási biztonságába vetett biza lmában. Ennek a biztonságnak az általános közbiztonság, az általános tulajdonbiztonság mellett része az ország kormányozhatósága, a kézben tartott gazdaságpolitikája. És épp az utóbbit, a gazdaságpolitika irányíthatóságát tették a Koreai Köztársaságban kér désessé külföldről. Épp ez hívta fel arra a figyelmet, hogy a pénzintézetek terén, azaz a gazdasági vérkeringés ütőerén nem lehet ugyanolyan liberalizált tőkepiacot működtetni, mint egyéb ágazatokban. Véleményem szerint é pp egy ilyen limit hiánya ingatná meg Magyarországon is a gazdaságirányítás biztonságát, és tenné bizonytalanná a külföldi tőkehozam kilátásait. Kérem ezért a módosító indítványom elfogadását. Módosító indítványt nyújtottam be annak érdekében, hogy a pénzi ntézetek költségeik terhére, önkéntesen hitelfedezetbiztosítási alapokat hozhassanak létre. Az alapok jogi személyek lennének. Mik az indokaim? Magyarországon örvendetes folyamat a soksok újonnan alakuló részvénytársaság, újonnan induló kisvállalkozás. S zétesőben az életképtelen nagyvállalati szféra. Ugyanakkor aggasztó, hogy nincs olyan gazdálkodói környezet, amelyik lehetővé tenné új nagyberuházások indítását, a gazdaság egészét megmozgató vállalkozások megvalósulását. A nagybankok óvatosak a sok kétes kintlévőség miatt, a kisebb bankok pedig nem vállalhatnak ekkora kockázatot. A törvénytervezet a pénzintézetek jegyzett tőkéjének magas küszöbértékével óhajtotta mérsékelni a hitelnyújtó kockázatát. Ez azonban – úgy tűnik – óhaj maradt, mivel egy sereg mód osító indítvány vette célba ezeket a küszöbértékeket. Vagy tehetetlenül belenyugszunk abba, hogy a beruházásokat szolgáló hitelek szétforgácsolódnak és a hitelnyújtás kockázata is jelentősen megnövekszik pénzintézeti szinten, vagy hitelfedezeti alapok révé n kell centralizálni a tőkét és kell mérsékelni a banki kockázatot. Megértem, hogy a kormányzat a növekvő költségvetési deficit miatt nem támogat vállalkozói nyereségadó alapot csökkentő, a költségek terhére elszámolható alapképzést, hangsúlyoznom kell azo nban, hogy a kieső adók ellenében többszörösen előnyös lehet a nagyberuházások indítását szolgáló közgazdasági feltételek megteremtése.
