Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ IVÁN, DR. a gazdasági bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH JÓZSEF, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
1347 Gyakori lakossági panasz orvoslását tűztem ki célul például abban az indítványomban, amelyikben me g kívántam tiltani azt az árukapcsolást, ami joggal irritálja a lakosságot: így átutalási számlájáról ma senki nem fizetheti a villanyszámláját úgy, hogy például víz- és csatornadíj kifizetését, vagy gázdíját nem számláról, hanem személyesen akarja intézni . A kormányszakértők a benyújtás előtt álló fogyasztóvédelmi törvény kötelességévé tennék ennek a sérelemnek az orvoslását, és ezt az álláspontot a bizottságok elfogadták. Támogatás híján így a 3052es ügyiratszám alatt benyújtott módosító indítványom 6. pontját visszavonom. Gyakori lakossági panasz az is, hogy óriási összegek téves leemeléséről a számlatulajdonosok csak utólag értesülnek és ezután hetekig, hónapokig futnak igazuk és a pénzük után. Az egyik agrárgazdasági hetilapunk vezércikke szerint, ami t képviselőtársaim is olvashattak az elmúlt hetekben, a közüzemi díjbeszedő vállalatok a pénzintézetekkel összekacsintva nagy összegű ingyenes hitelekhez juthatnak ilymódon, amit a téves számlázás elismerése után sem fizetnek vissza, hanem lassan, több hón ap alatt elfogyasztatnak a fogyasztóval. Számukra a 3540%os megtakarított kamat vonzóvá teszi ezt a tévedést. Módosító indítványom azt célozta, hogy a pénzintézet a betétes által meghatározott határértékek feletti fizetési igény esetén legyen köteles ért esíteni a betétest a beérkező követelésekről, és csak néhány napos várakozási idő eltelte után fizessen. A nyugati országokban ez egy általánosan elfogadott szokás. A kormányzat ellenezte ezt a javaslatot, úgy ítélte meg, hogy egy ilyen törvényi előírás je lentősen megnövelné a pénzintézetek postaköltségeit. A Bankszövetség képviselői is ellenezték az indítványt, mondván, hogy sok számlatulajdonos túl alacsony limiteket is megszabhatna. Erre nekem az a válaszom, hogy a szerződés két fél ügye, ha ennek feltét elei a pénzintézet számára elfogadhatatlanok, akkor elzárkózhatna a számlanyitástól. Sajnos, a bizottsági vitákban az a bankszövetségi igény győzedelmeskedett, hogy a pénzintézeteket a jövőben nyugati szintű jogosultságok, de a lakosság irányában változatl anul keleti színvonalú kötelezettségek illessék meg. Támogatottság hiányában a 3052es ügyiratszám alatt benyújtott módosító indítványom 7. pontját ezennel visszavonom. Bizonyára sok képviselőtársamhoz érkeztek olyan jellegű lakossági panaszok, amelyek azt tették szóvá, hogy valamely pénzintézet, általában az Országos Takarékpénztár velük szemben hatóságként viselkedik. Leggyakoribb példa a munkahelyek által megítélt lakásépítési kölcsönök sorsa. Olyan esetekről is van tudomásom, hogy 1989ben megítélt munk ahelyi kölcsönhöz máig sem jutott házzá a honpolgár: hol új tulajdoni lapot, hol az építendő lakás tervének valamelyik számítási mellékletét, hol valamely szomszéd hozzájárulását igényli a pénzintézet. Hóságként viselkedik, plusz adatokat kér, holott csak a pénztovábbítás technikai feladatát kellene teljesítenie, hiszen nem az ő pénzét kapja meg a hitelt igénybe vevő. Persze ameddig nem továbbítja a kölcsönt, más intézmény kölcsönét, a pénzintézet addig is ingyen, kamatmentesen használhatja a pénzt. A bizot tsági vitákon felmerült az a gond, hogy ezeket a hatósági feladatokat a pénzintézetek ma kormányzati felkérésre látják el, problémákat okozna ezt megtiltani célzó módosító indítványom elfogadása, mert akkor e hatósági feladatok ellátatlanok maradnának. Nem kaptam meg tehát a bizottsági támogatásokat. Nem kaptam meg azok támogatását sem, akik nagy általánosságban tiltakoznak az államhatalom dominanciája ellen, de ennek konkrét eseteire, a földhöz ragadt gyakorlati problémákra restellenek figyelmet fordítani. Annak hangsúlyozásával, hogy mindig is elleneztem, hogy szerződés, koncesszió ellenében az állam gazdasági társaságoknak gebinbe kiadjon hatósági feladatokat – legyen ez akár építési engedélyek, rászorultság ellenőrzése, akár adók, kötelező járulékok besz edése, akár a pénz forgalomba hozatalának a munkája, hiszen nemrég még ez is felmerült, szóval ennek
