Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az állami költségvetés 1992. évi irányelveiről szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
1335 Elhangzott az, hogy rossz struktúra. De nemcsak egyedül az oktatás, a m űvelődés, ami rossz struktúra. Itt van például az igazgatás. Senki nem fogja azt mondani, hogy az egy jó struktúra, egy jó struktúrát vett volna át másfél, két évvel ezelőtt ez a parlament. Ennek ellenére ez a rossz struktúra minden évben megkapja a maga k is plusz pénzét, itt van fejlesztés, milliárdokkal, ugyanakkor a kultúra, a humán szféra nem kapja meg ezeket a plusz pénzeket. És miért probléma ez? Azért, mert továbbra is a maradékelv érvényesül, s a maradékelven érvényesül mindig az, hogy aki erősebb, az kap. Működnek lobbyk, és hallottunk már vizeslobbyról, korábban más lobbykról. Hadd mondjak egy itteni, házbeli példát, amikor a hatáskörökről volt szó, akkor is megindultak a lobbyk, s hát ugye karakán, jól mozgó sportlobby el is érte azt, hogy sportig azgatóságok létrejöttek. Ugyanakkor hatpárti lobby indult be a művelődést támogatók részéről, és nincs szerencsére művelődési igazgatóság. Ez szerencse, csak mutatja azt, hogy mennyivel jobban tudták érdeküket érvényesíteni, s hogy a művelődés területén me nnyivel gyengébb ez az érdekérvényesítési lehetőség. Elhangzott itt is az, hogy az oktatás milyen fontos gazdasági kérdés. Én is fölírtam magamnak a tigriseket, hogy ott mindig volt pénz, és a legrosszabb időszakban is az oktatásra erejükön fölül tudtak be ruházni, nálunk ez valahogy még mindig nem jutott el a tudatunkig. Nehogy valaki is azt higgye, hogy itt a humán terület önmagáért sírdogál, mert több pedagógust akar foglalkoztatni vagy több művészt. Nem erről van szó. Azt mindannyian pontosan tudjuk úgy hiszem, hogy az oktatás kérdése, és én azt mondom, a művészet kérdése is gazdasági kérdés is valahol, mert nem hiszem, hogy a gazdaságot lehet az oktatás romjaira fölépíteni. nem hiszem, hogy konstruktív emberek nélkül lehet alkalmazkodni, modernizációt vé grehajtani. S azt gondolom, hogyha az oktatás terét veszti, akkor nemcsak a gazdaság tartalmi fejlődése kerülhet zsákutcába, hanem a munkanélküliség is sokkal nagyobb arányban növekszik. Most nemcsak arra a már több ezer pedagógusra gondolok, hanem arra, h ogyha az oktatás kisebb arányban tud részt venni, kisebb arányban tud lekötni embereket, akkor ezek megélnek a munkaerőpiacon, ezek az emberek viszont nem elég képzettek ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak az újabb és újabb kihívásokhoz. Ezt nagyjából minda nnyian tudjuk, hogyha e problémakör majdnem mindenki előtt tiszta, akkor felmerül a kérdés, hogy mégis miért kell még beszélni az oktatás, művelődés, kultúra kérdéséről. Én két okot mondok és ezzel szeretném zárni. Az egyik az, hogy … és a javaslat készítő i, az irányelvjavaslat készítői több helyen szóltak itt a kultúra, az oktatás kérdésénél, hogy milyen egyéb források lehetnek. Kvázi azt fogalmazza meg, hogy nincs is olyan nagy baj, mert majd gazdálkodnak ezek az intézmények, majd bevételre tesznek szert , azt, hogy a társadalom önszerveződése fogja segíteni, alapítványok fognak bekapcsolódni ezeken a területeken. Ez tényleg jó lenne. Azonban, ha a készítők, akik ezt a javaslatot készítették, átmentek volna a folyosó másik oldalára a Pénzügyminisztériumban és megkérdezték volna, hogy milyen államháztartási koncepciót nyújtottak be a Parlamentnek…olyat, amely ennek bizonyos fokig ellentmond, mert azt mondja, hogy nagyon kötötten kell gazdálkodni, a költségvetési intézményekben nem kell forszírozni a bevétele ket. Ha valaki egy emelettel lejjebb az adókoncepció készítőit megkérdezte volna, hogy mit akarnak a jövő évi adókoncepcióban az alapítványokkal kapcsolatban, akkor kiderül, hogy a jövő évi adókoncepcióban az szerepel, hogy az alapítványra felajánlott pénz eket ne lehessen leírni. Ezek valahol ellentmondásosak egymással. Ezért gondolom, hogy jó erről szólni, hátha a végén abban az épületben egyszer egymásra találnak a különböző javaslatok készítői és össze tudják hangolni. A másik, amihez nem nagy reményem v an és többen megfogalmazták, Horváth és Fazekas képviselőtársak is azt mondták, hogy hátha. Úgy fogalmaz a javaslat, az országgyűlési határozati javaslat, hogy a vitában elhangzottaknak megfelelően kell benyújtani majd a részletes költségvetést. Nem nagyon reménykedem ebben de azért gondoltam, hogy el kell mondani, mert hátha fülekre talál, bár azt gondolom, hogyha az itt elhangzottak mindnek megfelelően kerülne be a költségvetés,
