Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Interpellációk: - NAGY ANDRÁS (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1316 Az országgyűlési határozat megjelenése után tárcánk a természetvédelem helyi szerveinek a bevonásával megkezdte a nemzeti park kialakításának az előkészítését. Én ezekről a munkálatokról és ezeknek az állásáról a feltett kérdések sorrendjében kívánom Önt tájékoztatni. Az első kérdés, ami a határidőre vonatkozik: A DunaDráva Nemzeti Parknak a határozatban foglalt és Ön által is említett határidőre – vagyis 1995re – történő létrehozásának magyar részről nincs akadálya. A tervezett Nemzeti Parknak a Magyar Köztársaság területét érintő részét máris kijelöltük. Az előzetesen kijelölt terület mintegy 75 települést érint, az adatgyűjtés pedig megközelítőleg 30 ezer földrészletre vonatkozik. A részletes ökológiai állapotfelvétel a jövő é v tavaszán kezdődik el, ennek alapján fogjuk a Nemzeti Park végleges határát pontosítani. Tisztelt Ház! A DunaDráva Nemzeti Park létesítése összefügg a Gyurgyeváci Vízilépcső kérdésével is. Én azt hiszem, ebben a helyzetben nem kerülhetem meg ezt a kérdés t, ugyanis a Nemzeti Park létesítése újabb érv a vízlépcső ellen. Ha ugyanis a vízlépcső megépülne, elpusztulnának azok a pótolhatatlan természeti értékek, amelyek a Nemzeti Park létrehozását éppenhogy indokolják. A védetté nyilvánítás előkészületeinek els ő ütemében a leginkább veszélyeztetett területek védelmét igyekeztünk biztosítani. Ennek érdekében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól kértük a legértékesebb, úgynevezett magterületek tulajdonosi kezelői jogának átadását a természetvédelem számára. Ilyenek az ártéri erdők, drávai szigetek és egyéb értékes területek. A második kérdésére, ami a cselekvési programra és a költségvetésre irányul, szeretném elmondani, hogy a cselekvési program elkészült, költségkihatásokkal együtt. A program az e lvégzendő feladatokat éves bontásban irányozza elő, a DélDunántúli Természetvédelmi Igazgatóság elkezdte a feladatok végrehajtását, ilyenek: az alaptérképek beszerzése, adatok kigyűjtése, majd a következőkben kerül sor Somogy, Baranya, Tolna és Zala megyé k területén a védett területek pufferzónáinak a felmérésére, kutatására. Ezeknek a kutatásoknak az összegezése és a szükséges egyeztetések után 1995ben, tehát a megadott határidőre sor kerülhet a védetté nyilvánítás kimondására. Mindezekre mintegy 14 mill ió forint költségfedezet biztosítására van szükség. Szeretném még itt megjegyezni, hogy rendelkezésünkre áll a Drávavölgy általános tájföldrajzi jellemzése is már, különböző botanikai, zoológiai kutatások, valamint a legértékesebb területek leírása is. Ez ek jó alapot szolgáltatnak a jövő év első negyedében megkezdődő részletes ökológiai állapot felmérésére. Tisztelt Képviselőtársam! Ami a harmadik kérdést illeti, nevezetesen a "Hogyan tovább, Gemenc?"et, engedje meg, hogy ennek apropóján kicsit bővítsem a kérdést, és arra próbáljak nagyon röviden válaszolni, hogy "Hogyan tovább, magyar erdőgazdálkodás?", hiszen ez összefügg. Annál is inkább, mert meggyőződésem, hogy nem halasztható tovább a természetvédelem, a nemzeti érdekek, a hosszabb távú társadalmi ér dekek szem előtt tartásával sem az erdészeti vállalatok, az erdőgazdálkodásnak az átalakítása. (Szórványos taps.) Nem halasztható tovább a nyereségcentrikus gazdálkodásnak, a nyereségcentrikus érdekeltségi rendszernek, a vállalati struktúrának és az igazga tási módszernek a jelenlegi rendszerének a folytatása (Sic!) sem. Éppen ezért, a nyereségorientált erdőgazdálkodást mielőbb fel kell, hogy váltsa a több célú, tartamos erdővagyongazdálkodás, ami egyben megfelel a környezet- és természetvédelem érdekeinek is. Ennek érdekében meg kell erősíteni a ma még erősen háttérbe szorított erdőtervezést és erdőfelügyeletet, amelyek tevékenysége tulajdonostól függetlenül minden erdőterületre ki kell, hogy terjedjen. A természetvédelmi érdekeket, különösen a védett terül eteken be kell építeni a gazdasági tervekbe. Ezek végrehajtását következetesen és szigorúan ellenőrizni kell. A legértékesebb és természetvédelmi szempontból is legjelentősebb erdeink jelenleg is állami tulajdonban vannak,
