Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 4. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP)
1225 Most ezek a perek fogják kijelölni az elmúlt évtizedek legfontosabb folyamataiban azokat az értékelő mozzanatokat, azokat az irányjelző táblákat, amelyek hitünk és szándékunk szerint legalábbis hosszú évtizedekre vagy évszázadokra minősíteni fogják a XX. századot. Én úgy hiszem, hogy ebben a folyamatban mindaz ami 1956. október végén és november elején történt, noha kitüntetett szereplő, kitüntetett helyet elfoglaló esemény volt, de mégiscsak része egy általunk nem befolyásolt – és később sem befolyásolha tó – nagyobb folyamatnak, része annak, ami talán már Jaltában eldőlt, része annak, ami 1956. október végén Moszkvában és Washingtonban eldőlt, vagyis annak a folyamatnak, amelynek egy nagyon fontos állomásán a nagyhatalmak kimondták azt, hogy ennek a felke lésnek vége, ennek a forradalomnak el kell bukni. Ezt az ítéletet nem Kádárék hozták, ezt az ítéletet sokkal nagyobb történelmi erők hozták. Ha mi egy ilyen perrel le akarjuk zárni egy történelmi szakasznak az értékelését, önmagunkat csapjuk be, önmagunkat ámítjuk, kimondjuk az ősbűnt, azt a bűnt, ami után már nincs mit kutatni, nincs mit vizsgálni, mert hiszen a hazaárulás a legsúlyosabb bűnök közé tartozik, és fölmentjük magunkat az alól, hogy tovább kutassuk ennek a tényleg nagyon tragikus kimenetelű dön tésnek a körülményeit. Visszafelé menőleg tehát elvágjuk a vizsgálódás útját, de legfontosabb az, hogy előrevetítő, a jövőt is értelmező hatása lenne egy ilyen ítéletnek. Egyszerűen arra utalok, hogy a hazaárulás bűnében elmarasztalható politikusok névsorá t ki fogja majd egészíteni mindazoknak a névsora, akik az eseményhez időben nagyon közel vagy attól talán valamivel távolabb alkut kötöttek a hazaárulókkal, az úgynevezett hazaárulókkal. Én magunkat óvnám attól, hogy azok, akik 1957 tavaszától kezdve megkö tötték ezt az alkut, magukra vegyék azt a vádat, hogy hazaárulókkal alkudtak. A hazaárulókkal való megalkuvás, kompromisszum nem sokkal kisebb bűn, mint a hazaárulás. Én tehát azt mondom, hogy ez a törvény megteremti a lehetőségét annak, hogy egy ünnepi, ü nnepélyes, nagy aktussal kimondassanak a főbűnösök, akkor nemcsak a főbűnösökről mondunk nagyon súlyos erkölcsi ítéletet, hanem nagyon sokakról, akik őket követték a kompromisszumban, abban a kompromisszumban, ami nem elárulni akarta a hazát, amely komprom isszum nem elárulni akarta a hazát, hanem egyszerűen arra a felismerésre jutott, hogy nincs mód a virtuális értékeket, az eszmei értékeket a hétköznapokban megőrizni, egyetlen törvény van, életben kell maradni. Az életben maradás törvénye diktálta az alkut 1957 tavaszától, nem mondom a záró évszámot. Nem szeretném, ha ez a nemzedék magára venné, magára vállalná a hazaárulás bűnében való bűnrészességet. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Géczi József a Magyar Szocialista P árt részéről. Felszólaló: Dr. Géczi József (MSZP) GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Először is: nem akarom nehéz helyzetbe hozni Kulin Ferencet pártjában, de hozzászólása után mondandóm egy része okafogyottá vált. A má sik, amit előrebocsátva szeretnék megjegyezni két eddig elhangzott dologgal kapcsolatban: többször fölvetődött itt, hogy miért nem vizsgálta ki ezt az egészet egy parlamenti bizottság? Tudomásom szerint az elmúlt évben volt is arra javaslat, hogy álljon fe l egy politikai felelősséget vizsgálóbizottság. Ez a bizottság azonban nem állt föl. (Közbeszólások: Miért?) Miért nem állt föl, mért nem működött? A koalíciónak, gondolom, hatalmában lett volna ezt a bizottságot fölállítani, ha esetleg mások ellenkeztek v olna vele. Ennek a bizottságnak a jelentése esetleg alapot adott volna arra, hogy átgondoljuk ezt a mai problémát, ezt a bizonyos törvénykezési problémát. Elhangzott ma a rádióban Zétényi úr részéről, hogy azért csak most jön ide ez a törvény, mert bent vo ltak eddig az oroszok. (Közbeszólás: Szovjetek!) Erre én kérdezem: ha †89ben volt bátorságunk a rendszerváltáshoz, akkor, ha önök az igazságtevés ilyen formáját támogatják, akkor mért halogatták másfél évig?
