Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 4. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
1222 De hangsúlyozni szeretném: ez nem érv önmagában a törvényjavaslat melle tt vagy ellen. Csak azt szeretném mondani, hogy az bizony előfordul, hogy bizonyítási problémák vannak az időtényező, az időmúlás miatt, és ez nemcsak ebben az esetben, hanem máskor is előfordulhat. Az utolsó konkrét dolog, amire reagálni szeretnék, a nemz etközi egyezményeknek a kérdése. Fodor Gábor hivatkozott egy olyan nemzetközi egyezményre, az Európa Konvencióra, 1974esre, amelyet egyébként mi még nem írtunk alá. De ez nem érv, hogy nem írtuk alá, tehát nem ezt szeretném felhozni. Ez a konvenció – nem tudom, hogy tisztelt Fodor Gábor képviselőtársam elolvastae, ha nem, nálam itt van franciául is és angolul is a szövege, úgyhogy meg lehet tekinteni, különböző nyelven tudó képviselőtársaim megnézhetik – , e nemzetközi egyezmény, ellentétben például a Róma i Egyezménnyel, nem azzal foglalkozik, hogy bizonyos korlátokat állítanak fel benne saját maguk számára az aláíró nemzetek, hanem azzal foglalkozik, hogy bizonyos kötelezettséget vállalnak az aláíró nemzetek. Ennek az egyezménynek az első cikke úgy kezdődi k, hogy az aláíró országok kötelezettséget vállalnak arra, hogy ami itt bent foglaltatik, azt megteszik. És ezek után következik az, hogy az első cikknek a különböző pontjaiban említett bűncselekmények vonatkozásában tehát erre kötelezik magukat – kérem Fo dor Gábor képviselőtársamat, hogy ellenőrizze, hogy jól fordítome, arra kötelezik magukat – , hogy az ugyancsak az egyezményben felsorolt bűncselekmények vonatkozásában egyrészt kimondják azt, hogy nincs elévülés, másrészt pedig arra is kötelezik magukat, hogy kimondják visszamenőleges hatállyal azt, tehát kimondják az elévülhetetlenséget olyan cselekményekre is, amelyeket az egyezmény hatályba lépése előtt követtek el. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha néhány nemzet arra szövetkezik egymással, hogy olyan kötel ezettséget vállal, hogy azt mondja, hogy ennyit biztos kimondok és ezenkívül az egyezményben – kérem Fodor Gábor képviselőtársamat, szíveskedjék végigolvasni, hogyha talál benne egy olyan passzust, amelyik arra utalna, hogy ennél többet az egyezmény kizár, akkor szíveskedjék az én figyelmemet felhívni erre, meg fogom köszönni. Én többször elolvastam, nem találtam benne ilyen passzust. Csak arra vonatkozóan találtam benne szabályt, hogy ezt mindenképpen megteszik. De semmiféle olyan szabályt, amely ezt a leh etőséget kizárta volna, nem találtam. Találtam azonban egy másik nemzetközi egyezményt, amelyet 1968ban írtak alá - elnézést kérek, keresem , amelyik úgy szól, hogy függetlenül az elkövetésük időpontjától, nem évülhetnek el a következő bűncselekmé nyek. Mindebből én csak egyetlenegy következtetést tudok levonni, hogy olyan nemzetközi egyezmény van, amelyik elkövetésük időpontjától függetlenül bizonyos cselekmények elévülhetőségét kizárja. Ilyen valóban van. De olyat én nem találtam, amelyik azt mond aná, hogy tilos feléleszteni már elévült bűncselekmények üldözhetőségét. Ettől még természetszerűleg végig lehet gondolni azt, hogy ezt a törvényjavaslatot meg kell szavazni, vagy nem, célszerűe, vagy sem. Én, elnézést kérek, több mint 12 perc alatt csak azt szerettem volna elmondani, vagy azt szerettem volna világossá tenni, hogy ez a törvényjavaslat nem ütközik sem a magyar alkotmányba, sem nemzetközi egyezménybe. Egy dologba azonban beleütközik, ez kétségtelen tény. A Büntető Törvénykönyvnek a 2. szakas zába. A Büntető Törvénykönyv 2. szakasza alól ez egy kivételt jelent. De nem egy olyan kivételt, amelyet bármi is tiltana. És még egy dolgot hadd mondjak, és aztán mindenki lelkiismerete szerint dönthet, hogy a Btk. 2. szakasza, illetve korábbi törvényeink nek, beleértve a Csemegikódexet is egyébként, a megfelelő szakaszai alóli kivétel a magyar büntetőjogban nem szokatlan, nem ismeretlen, nemcsak 1945 után az átkos kommunista időkben, hanem előtte is kivételt szoktak tenni. És a nemzetközi gyakorlatban sem ismeretlen.
