Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 4. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF)
1220 képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy egy nagyon fontos momentumhoz érkeztünk ennél a törvényjavaslatnál, ahol a kérdés hamisan cseng, ha úgy tesszük föl az alternatívát, hogy vagy az egyik oldalon megbüntetjük a bűnösöket, vagy pedig a másik oldalon ragaszkodunk a jogállamiság elveihez, és akkor nem tudjuk ezeket a bűnösöket megbüntetni. Nem arról szól ez a történet, amiben most itt állunk. Hanem arról, hogy vannak a jogállamiságnak alapvető kritériumai, vannak alapvető elvei, amelyeket már felsoroltunk és amelyeket már elmondtunk, hogy mily fontosak, és amelyekkel szembeszegül ez a javaslat. És ezeket a kere teket nem átlépve, nem megsértve meg lehetne oldani az igazságtétel ügyét! Meg lehetne oldani, ha nem ezen a rossz eszközön kísérleteznénk, ha nem megint a jogba akarnánk ezt belekényszeríteni. Meg lehetne oldani azzal, ha egy parlamenti bizottságot állíta nánk fel, amely parlamenti bizottság javaslatot tenne a Parlamentnek arra, hogy a jogállamiság keretei között hogyan lehet megtalálni azokat a bűnösöket is, akik ki fognak siklani ebből a hálóból. (Erősödő zaj a jobb oldalon.) Úgy vélem, amikor egy ilyen f ontos döntés előtt vagyunk, emlékeznünk kell erre még egyszer. És még egy dolgot szeretnék bejelenteni végezetül a Parlamentnek, méghozzá azt, mi nehezen tudjuk elhinni azt, hogy az egykori ellenzék tagjai – legyenek akár ellenzéki oldalon ülők vagy kormán ypárti képviselők – lemondtak volna arról, hogy az igazságtételt a jogállamiság eszközeivel kívánják megvalósítani. Ezért a házelnök úrhoz benyújtottunk egy indítványt, amelyben több képviselőtársammal együtt azt kérjük, hogy ennél a fontos törvényjavaslat nál név szerinti szavazást tartsunk. (Közbeszólások jobbról: Helyes! ) Ugyanis úgy véljük, hogy a jogállamiság átlépése vagy megsértése, illetve meg nem sértése forog itt kockán. Köszönöm szépen. (Általános taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megadom a szót Kutrucz Katalinnak a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Kutrucz Katalin (MDF) KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eredetileg a saját indítványomról szerettem volna beszélni, aztán már csak jegyezgettem itt fölfe lé. Engedjék meg, hogy először – és ezzel a saját indítványomat is érintem – megpróbáljak reagálni az előbb elhangzottakra. Először talán – nem is a hozzászólások sorrendjében – Mécs Imréhez szeretnék egy mondatot szólni. Messzemenően tiszteletben tartom a nézeteit és a véleményét, de van egy olyan érzésem – és ebben megerősített pont az a levél, amelyet felolvasott – , lehetséges, hogy ebben az országban nagyon sok embernek magába kell néznie, de kedves Mécs Imre, tömeggyilkosok és ijedtükben tapsolók soha, semmilyen körülmények között nem vonhatók egy kalap alá, és nagyon kell vigyáznunk arra, hogy még azt a látszatot is elkerüljük, hogy bármilyen szinten ezek találkozhatnának egymással! (Taps a kormánykoalíció soraiban.) A másik – nem ezt a sorrendet szere ttem volna, de ha már Fodor Gábor említette, akkor hadd mondjam – : most megint előkerült itt a nullum crimen sine lege elve, az analógiatilalom, a bizonyítékok elenyészése, meg hogy nemzetközi egyezményekbe beleütközike ez a törvényjavaslat vagy sem. Én s em akarok különösképpen büntetőjogászkodni, de azért egykét fogalmat tisztába kellene tenni. Ez a bizonyos nullum crimen sine lege elve, amelyre annyian hivatkoztak már ebben a házban, az magyarra lefordítva annyit jelent, hogy senkit nem lehet olyan bűnc selekmény miatt felelősségre vonni, amely bűncselekményt az elkövetése idején törvény nem fogalmazott meg. Az én szerény tudomásom szerint az emberölés és a hazaárulás az tíz évvel ezelőtt is bűncselekmény volt, meg harminc évvel ezelőtt is, meg ötven évve l ezelőtt is. Tehát ez a törvényjavaslat a nullum crimen sine lege elvébe nem ütközik. És egyet hadd mondjak még: azok a bizonyos nemzetközi egyezmények, amelyekre egy kivételével, arra majd külön kitérek, Fodor Gábor is hivatkozott, a római egyezmény meg a polgári és politikai jogok egyezségokmánya is egy dolgot tesznek a nullum crimen sine lege elvében, valóban: kiterjesztik a nullum crimen sine lege elvének hagyományos felfogását. Mert a hagyományos felfogás szerint az a szabály, hogy az elkövetéskor kel l
