Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Bejelentések: Tóth Sándor jegyző - A társadalombiztosítás 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
111 tudniillik egy lépés olyan irányban, hogy az egészségügy finanszírozása függetlenné vagy részben függetlenné váljék a költségvetés mindenkori hullámzásaitól és egy kicsit talán a politikai akarattól is. Ugyancsak megfogalmazta ez a törvény, illetőleg akkor még tervezet, hogy 1990 és 1992 között teremtődjenek meg az egészségbiztosítási ágazat kialakításának a fel tételei. Hát mi most itt valamennyien, különösen pedig a szociális bizottság már hetek óta vagy hónapok óta ennek a megteremtésével, illetve a feltételek megteremtésével foglalkozunk. Megfogalmazta ez a törvény azt is, hogy 1990ben dolgozzák ki a teljesít ménymérés és az erre alapozott finanszírozás elveit az egészségügyben. Hát ebben viszonylag kevés történt azóta is, bár részterületeken már azért vannak eredmények. Fontos volt azt is meghatározni, hogy a társadalombiztosítás nem veszi át az egészségügy te ljes finanszírozását, hanem csak a működési költségeket, tehát az állami költségvetésnek is meglesz, megmarad a dolga, mégpedig a beruházások, fejlesztések finanszírozásában. Az ebből eredő zavarokat megelőzendő fogalmazott ez a törvény úgy, hogy a társada lombiztosítási hozzájárulást célelőirányzatnak kell tekinteni, másra ne lehessen felhasználni, és külön kell kezelni. Hogy ennek a számviteli rendbe való illeszkedése, beilleszkedése hogyan sikerült, hogyan sikerült elkülöníteni és külön kezelni, azt az or szágos költségvetésnél már legalább egy hozzászólásból eddig is láttuk, de ezután is fogjuk. Megkezdődött ebben az évben a Társadalombiztosítási Alapnak a szétválasztása ágazatokra. Csak megkezdődött. Természetesen nem arról van szó, hogy befejeződött voln a. De éppen emiatt, hogy célelőirányzatként fogalmazták meg az egészségügy működési költségeit, már viszonylag elkülönül a többi részétől a társadalombiztosításnak, a különféle célra felhasznált alapok közötti átjárás már mindenképpen nehezedett. De megfog almazta ez a törvény azt is, hogy 1990ben jöjjön létre a társadalombiztosítás önkormányzata. Azt hiszem, a szociális bizottság a léte során végig, a mai napig is ennek az önkormányzatnak a létesítését sürgette és sürgeti. Én nagyon fontos döntésnek tartom azt, hogy állampolgári joggá tette ez a törvény a családi pótlékot. Olyan ellátássá, amely állampolgári jogú hozzájárulás a gyerekek neveléséhez. Itt természetesen az a tény ennek a döntésnek a helyességét nem befolyásolja, hogy ezt április 1jével tette. Amint már többen elmondták, ebből következően a társadalombiztosítás három hónapon keresztül fizette a családi pótlék költségeit, és a törvény egy utalást tesz arra vonatkozóan, hogy hogyan kapja vissza a társadalombiztosítás ezt az összeget. Hát először is évente a lakossági átlagkamatnak megfelelő kamatokat, másodszor pedig javasolja ez a törvény, hogy a visszafizetés mikéntjéről a költségvetési törvényekben, tehát az 1992es állami és társadalombiztosítási költségvetésben rendelkezni kell. Hamarosan min dannyiunk feladatává fog ez válni. Szó se volt persze arról még, hogy teljessé válik a profiltisztítás, még akkor is, hogyha az állami költségvetés kezdte áprilistól finanszírozni a családi pótlékot. Többen utaltak már az előttem szólók közül arra – és err e számadatokat is felhoztak – , hogy hogyan változtak a társadalombiztosítás bevételei és kiadásai. Én számadatot nem kívánok felhozni, hiszen valamennyiünknek rendelkezésére áll, de azt igen, hogy a bevételek struktúrája egy kicsit megváltozott, és erre fi gyelnünk kell. Erősen megnövekedett a társadalombiztosítás saját bevétele, és nyilvánvaló, hogyha a társadalombiztosítást vagyonnal látjuk el, hozadékkal bíró vagyonnal, akkor ez tovább fog növekedni, és létre kell hozni a szervezeten belül azt az egységet , amely a saját bevételek növelésére, a vagyonnak kezelésére alkalmas lesz. Ugyancsak észlelhető a bevételek összetételében olyan irányú változás is, hogy a társadalmigazdasági folyamatoknak megfelelően növekedett a magánszféra befizetési aránya. Nyilvánv aló, hogy ez a tendencia folytatódik, és ebből következik a társadalombiztosítás szervezetére vonatkozóan is néhány dolog. Többen szóltak itt a kiadások struktúrájáról. Én is
