Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Bejelentések: Tóth Sándor jegyző - A társadalombiztosítás 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
110 1%ának felhasználását teszi lehetővé a szervezet működtetésének céljára. A tervezés 0,9% felhasználását irányozta elő, de ez nem került felhasználásra. Össz esen mintegy 686 millió forint került a működési kiadás tartalékalapjába. Valamennyien tudjuk, hogy a társadalombiztosítás intézménye milyen technikai feltételek és elhelyezési körülmények között dolgozik. Ezért is elismerésre méltónak tarthatjuk, hogy a k övetkező évek előre látható feladatnövekedésére, technikai korszerűsítésre jelentős összegeket tartalékoltak akkor, amikor az előirányzat felhasználása is mindenképpen indokolt lehetett volna. Összességében a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvet ésének végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása javasolható azzal, hogy a már ebben jelentkező feszültségek levezetésére, a nagyobb hiányok elkerülésére a jelenlegi költségvetési évben a kormányzati és a társadalmi szervek haladéktalanul hozzák meg az int ézkedéseket. Az 1990. évi költségvetés magán hordja egy új gazdasági rend kialakulásának kezdeti nehézségeit vagy annak felismerhető jegyeit. Ez a körülmény is kell, hogy ösztönözze, mondhatnám kötelezze az új társadalombiztosítási törvény előkészítésében szorgoskodó tárcák, a Társadalombiztosítási Igazgatóság, a szakértői gárda és nem utolsósorban a Parlament valamennyi tagját, hogy a tanulságokat ebből is levonja. A mérlegre tett 1990es év költségvetése már megbontja a sztálini modellnek mondható "közös kalapból gazdálkodni"elv gyakorlatát, mert már pénzügyi alap képzésével birkózik a társadalombiztosítás céljára, de még sok az összemosás az állami költségvetéssel. Erre dr. Kis Gyula képviselőtársam tegnap meggyőző tényeket sorakoztatott fel. A jövőben a z új társadalombiztosítási törvény ilyenre már nem adhat módot, mert önkormányzattal, vagyonnal és megfelelő pénzügyi alappal fog a társadalombiztosítás rendelkezni. Ezt törvény biztosítja. Egy kis túlzással kísérleti évnek tekintem az 1990es évet a kibon takozás irányában. Kérdőjelek maradtak; mindezekkel az észrevételekkel együtt részletes vitára alkalmasnak tartom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik dr. Kovács Pál képviselő úr a Magyar Szocialista P árttól. Felszólaló: Dr. Kovács Pál, az MSZPképviselőcsoport nevében KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási törvények vitáinak már lassan kialakult a parlamenti koreográfiája, és ez abból áll, hogy elsősorban a szo ciális bizottság tagjai felszólalnak, és elmondják frakciójuk véleményét. Ezek között a vélemények között – legalábbis a most tárgyalt törvényjavaslatnál – alig vannak különbségek, és ez nem csoda, hiszen a szociális bizottság eddigi működésének 80%át leg alább a társadalombiztosítás ügyeire fordította. Nem azért, mert ezek az ügyek olyan jól mentek – éppen ellenkezőleg. Ebből következik, hogy a felszólalók nincsenek különösebben nehéz helyzetben, hiszen egyik felszólalás folytatható egy másikban. É n is azzal folytatom, amit Kapitány Ferenc képviselő úr az imént befejezett, hogy egy átmeneti évről van itt szó. Nemcsak a társadalombiztosítás, hanem a társadalmi környezete tekintetében is átmeneti, amely hozott egy csomó változást a magyar társadalomba n, olyanokat, amelyek kihatnak természetesen a társadalombiztosításra, annak gazdálkodására is. Ilyen változás mindenekelőtt az, hogy megjelent és tömegessé kezdett válni ebben az évben a munkanélküliség, erősen elkezdett növekedni az infláció, a költségve tés már deficittel terveződött, és 54 milliárd forintos deficittel fejeződött be. A gazdasági növekedés negatív előjelű volt ebben az évben, és a társadalombiztosítás tekintetében ez volt az első év, amikor valamilyen mértékű elkülönülés már megjelent az o rszágos nagy költségvetéstől. Ezzel együtt ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése során az akkori törvényalkotók megfogalmaztak néhány követelményt, és ezek a következők. Megtenni az első lépést egy biztosítási alapú egészségügy felé azzal, hogy az egé szségügy működési költségeinek a finanszírozását a társadalombiztosítás keretébe vonják. Nem több ez, mint az első lépés, de nem is kevesebb annál,
