Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 3. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Bejelentések: Tóth Sándor jegyző - A társadalombiztosítás 1990. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BÍRÓ FERENC, DR. (MDF)
105 szemlélve viszont, mivel a forráscsere költségeit a költségvetés 1992. december 31ig köteles megfizetni, a hátralévő időkben ez likviditási gondokat okozhat, mint ahogy ez enyhébb formában már 1990ben is jelentkezett. A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésének zárása után, a bevételeket és kiadásokat elemezve láthatjuk, hogy a Társadalombiztosítási Alap 360 milliárd 152 millió forint bevétellel és 360 milliárd 771 millió forint kiadással zárta mérlegét. A mérleg egyenlege szerint így 619 millió forint kiadási többlet volt. Ezen összeget az állami költségvetés a költségvetési t örvény 5. §a szerint megtéríti, szintén az e törvényben foglalt kiadási végösszeg 1,2%ával együtt, amely a törvényben megfogalmazottak szerint 1990ben 4 milliárd 329 millió forintot tett ki. Ezen törvény elfogadása esetén tehát a költségvetés köteles ez en 4 milliárd 948 millió forintot a társadalombiztosításnak még ez évben átutalni. Figyelemre méltó adat a társadalombiztosítás költségvetésében a Társadalombiztosítási Alappal szembeni tartozások növekedési tendenciája, amely az előző évihez képest megdup lázódott, és 1990. december 31én 21 milliárd 978 millió forintot ért el. Sajnos ez az egyik legijesztőbb következtetés, amelyet erről a jelenségről le lehet vonni, a mai napig ez ugyanis tovább növekszik, és jelenleg már közel 40 milliárd forintnál tart a TB kintlevősége. Várhatóan a gazdasági szerkezetátalakítások következtében és a most egyre jobban felgyorsuló csődeljárások miatt ezen folyamat az év végéig és a jövő évben akár exponenciális jelleget is ölthet, súlyosan veszélyeztetve a minimális tartalé kokkal sem rendelkező Társadalombiztosítási Alap likviditását. Itt említeném meg, hogy bizottságunk és a Társadalombiztosítási Főigazgatóság többször jelezte a Kormány felé, hogy a csődeljárások folyamán a társadalombiztosítási követelések behajtására kevé s remény van. A szanálás során ugyanis a társadalombiztosítás a negyedik helyen érvényesítheti csak követeléseit. Tisztelt Ház! A hamarosan megtárgyalandó csődtörvényben feltétlenül érvényt kell szerezni a társadalombiztosítás azon jogos igényének, hogy a bérek után a második helyen szerezhessen érvényt követeléseinek. Enélkül a behajthatatlan kintlévőségek sajnálatos módon vagy a költségvetés nehéz helyzetét okozhatják a garanciák miatt, vagy pedig jobb esetben az egyre növekvő likviditási gondok miatt fin anszírozási problémák merülhetnek fel, amelyeknek társadalmi és politikai hatásai beláthatatlan következményekkel járhatnak. A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi járulékbevételei a következőképpen alakultak. A társadalombiztosítási járulék teljes összege 287 milliárd forintot tett ki, amely az összes társadalombiztosítási bevétel közel 80%a volt. A nyugdíjjárulékbevétel 64 milliárd 823 millió forint volt, amely az összes bevétel 18%a. Egyéb bevételi forrásai a TBnek mindössze két százalékot tettek ki. A bevételek elemzésénél megállapítható volt, hogy a társadalombiztosítás 1990. évi bevételei 21,5%kal nőttek, ez az 1990. évi előirányzatot is 3,8%kal meghaladta. A járulékbevételek növekedésének oka a járulékalap 18,5%os növekedése volt, amelynek 40%át bérpolitikai intézkedések magyarázták. A járulékbefizetések szektor szerinti megosztása 1990ben még azt jelezte, hogy a magánvállalkozási szférában a gazdasági társaságoknál az előirányzottaknál is nagyobb ütemben nőtt a járulékbevétel. Bizonyos jelekb ől következtetve azonban ez a tendencia 1991ben már nem biztos, hogy ugyanígy mutatkozik majd, hiszen a gazdasági társaságok, vállalkozások alacsony bérbeállítással foglalkoztatnak, s inkább a fekete gazdaság csatornáin keresztül próbálják alkalmazottaik jövedelmét kiegészíteni, ily módon jelentősen csökkentve a társadalombiztosítási befizetések összegét. Sok anomáliát vet fel a munkanélküliek segélyen történő munkavállalása is. A gazdaság privatizálása és a szerkezetátalakítás – amely jelenleg még a kezde tén tart – ezeket a tendenciákat felerősítheti, és ez évben és jövőre komoly járulékbevételkiesésekhez vezethet. A
