Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya 32/D §-ának hatálybaléptetéséről szóló törvényjavaslat, illetve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ IVÁN, DR. (MDF)
759 Nálunk két tartózkodással fogadta el a bizottság a törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Két aggály merült fel a törvénnyel kapcsolatban. Az egyik igen nyomatékosan, több párt részéről is, köztük kormánypárti felszól aló részéről is, hogy az a gyűrű, amelybe a Nemzeti Bank belekerül azzal, hogy a tulajdonosa a Kormány, ahogy az elnökhelyettesek ki vannak nevezve, ahogy a jegybanktanács, ennek intézménye feláll, illuzórikussá teheti még a relatív autonómiáját is a Nemze ti Banknak. A másik aggály pedig az árfolyamváltoztatással kapcsolatosan merült fel, az ezzel kapcsolatos eljárást vélték többen a bizottságban részben feleslegesnek, részben veszélyesnek. Köszönöm. ELNÖK (Dornbach Alajos) : : Köszönöm szépen. Kérem Balás I stván képviselő urat, ismertesse az alkotmányügyi bizottság álláspontját. Felszólaló: Dr. Balás István, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság e lőadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk mindhárom törvényjavaslatot megtárgyalta, és úgy vélte, hogy támogatja az általános vitára bocsátását. ELNÖK (Dornbach Alajos) : : Az általános vitában felszólalásra kö vetkezik dr. Szabó Iván képviselő úr. Felszólaló: Dr. Szabó Iván (MDF) SZABÓ IVÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A pénzügyminiszter úr igen részletes tájékoztatója, pénzügyminiszteri expozéja a nemzeti banki törvénnyel kapcsolatban számos kérdésre megadta a feleletet. Azt hiszem, most, amikor a parlamenti pártok képviselőcsoportjai nevében szólunk, azt a fajta látásmódot kell megjelenítenünk, amelyben ennek a kérdésnek a vizsgálatát mi magunk látjuk és elhelyezzük. Azt kell mondanom , hogy a Nemzeti Bankról hozandó törvény valóban igen jelentős, oly annyira jelentős, hogy volna egy ügyrendi jellegű észrevételem, attól függetlenül, hogy ez most nem annak szól, melyik törvényt hogyan preferáljuk. De miután elhangzott a pénzügyminisztéri umi expozéban is, hogy a Nemzeti Bank a bankok bankja, meg ő végső soron egy olyan speciális feladatot lát el, nemcsak jegybank, hanem tulajdonképpen az egész országnak a legfőbb bankja, logikailag indokoltnak látnánk ezt az apró kis sorrendváltoztatást, h ogy a nemzeti banki törvénynek a tárgyalásával jöttünk volna előre, nem a pénzintézetivel. Főleg azért, mert bizonyos, a jegybanki törvényben megfogalmazott jogszabályok következménnyel bírnak a kereskedelmi bankokra, tehát logikusabb ennek a törvénynek a szellemén végigmenni, amelyből bizonyos pénzintézeti jogok is erednek. De ezt csak zárójelben jegyzem meg, mert hiszen egymás után jött, csak a logikai sorrend valahogy fordítva logikusabb lett volna. Bár én tudom, hogy van olyan építési technológia, ahol a házat a tetővel kezdik, de általában az alapozásnál szokták kezdeni. Az egész kérdésnek az elhelyezkedése a szemléletünkben ott van, hogy a Nemzeti Bank helyét akkor látjuk egészen világosan, hogyha az ország életében tisztázzuk azt, valahol van, mint az egész dolognak a primátusa – és ez valóban valahol kemény politikai kérdés – a kormánynak a gazdaságpolitikája, amely mögött a kormányt alkotó pártoknak a gazdaságpolitikája és gazdaságfilozófiája húzódik meg. Ez a gazdaságpolitika tulajdonképpen két igen lényeges gazdasági alappillérre épül. Az egyik ilyen alappillér a fiskális politika, amely klasszikusan a Pénzügyminisztérium keretében úgy jelenik meg, mint államháztartás, költségvetés, adórendszer. A másik jellegű láb a monetáris politika, amelynek ker etében a jegybank és a központi bank jelenik meg nálunk most egy törvényben, amelyik a pénz- és hitelkínálat és keresletnek a kérdéséről, s az ország fizetőeszközének, külsőbelső vásárlóerejének a megtartásáról gondoskodik. Ennek eszközei,
