Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya 32/D §-ának hatálybaléptetéséről szóló törvényjavaslat, illetve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ IVÁN, DR. (MDF)
760 mint a törvényb en is láttuk, a refinanszírozás, a tartalékoknak a szabályozása, a kamat és árfolyam befolyásolása vagy direkt szabálozása és a nyílt piaci műveletek. Mint említettem, a gazdaságpolitika, amely valóban politika és az egész kormánynak a politikája, nagyon n agy mértékben egy társadalomképre épülő politikai elhatározáscsomagot tartalmaz, a fiskális politika mint ennek végrehajtására szolgáló egyik eszköz nagymértékben ugyan még politikai eszköz, hiszen tudjuk jól azt, hogy a nyugati és amerikai választásokon s ok esetben választást lehet nyerni egy adópolitikai – tehát klasszikusan fiskális jellegű – választási programmal. De azért itt nagyon kemény pénzügyiszakmai kérdések is jelennek meg, s talán a Nemzeti Bank, jegybank, központi bank az a tevékenység, amely a legsarkosabban illik, hogy szakmai legyen és a legkevésbé politikai. A politikaiság ott jelenik meg, amit jelen törvény is egy helyen paragrafusba foglal, hogy igenis ez a monetáris politika a Kormány gazdaságpolitikájának a kiszolgálására hivatott. Azt hiszem, hogy ha a Parlamentnek erről az oldaláról beszélek, arról is beszélnem kell, hogy ez az egész társadalomnak egy olyan alapvető törvénye, amelyik nem egyetlen kormánykoalíció egyetlen típusára szól vélhetően, mindenkinek illik, hogy megfeleljék, de mégiscsak azt kell mondanom, a mi oldalunkról elsősorban azt is szeretném megvizsgálni, látunke ebben a törvényben megfelelő garanciát arra, hogy ebben a felállásban egy erős szakmai, majdnem hogy azt mondom, keménypolitikaliag depolitizált Nemzeti Bank jöjjön létre. Hogy ha három metszetben nézem meg röviden a Nemzeti Bankról benyújtott törvényt, akkor ezekre a kérdésekre rövidesen választ is tudunk adni. Az egyik az, amiről már Kupa Mihály pénzügyminiszter úr is szólt, hogy nemzetközi összehasonlításban ez a banktörvény, a Nemzeti Bankról szóló törvény hol helyezkedik el. Szólt ő arról, hogy végső soron itt többrendbeli elhelyezkedés van, klasszikus értelemben az angolszász és a poroszutas banktörvényeket szokták emlegetni, amelyek mellé sok variáció jön . Erre azt kell mondanom, tulajdonképpen mindig a társadalom szabályozásának a diktatórikus és a fiskális politikának a monetáris szférában való eluralkodása szabályozását hivatott valamilyen törvényi keretek között adni. De egy normálisan működő piacgazda ságban valójában ezek a kérdések, hogy melyik utat választjuk, éppen a hatékonyság és az eredményesség szempontjából tulajdonképpen egy jól működő piacgazdaságban valahol indifferensek, mert ebben is és abban a szisztémában is jól működhet egy bankrendszer . Mégis azt hiszem, üdvözölnünk kell azt a rendkívül jó és a magyarországi hatalmi viszonyokban, pártpolitikai viszonyokban kialakult, egyensúlyt kereső törvényalkotást, amelyik itt ennek a nemzetközi összehasonlításban megalakított törvénynek – azt kell m ondjam, hogy – egy jó középutas találmányát hozta a számunkra, amelyik képes eloszlatni – megítélésem szerint – bizonyos bizalmatlanságokat mind a két oldalról. Miben van ennek a törvénynek a középutassága? Alapvetően az, hogy egy viszonylag nagy szabadság fokú, német utas megoldást választott, amelyiknél a német jegybanki törvény érezhetően elég nagy inspirálással szerepelt a törvényalkotásban, de ezt expressis verbis hallottuk is a pénzügyminiszter úrtól. Ennek ellenére mégsem teljesen az, mert bizonyos pr ecíz, minuciózus megfogalmazások hiányoznak ebből a törvényből, amely szabályozásnál sokszor éreztük úgy, hogy túlszabályozással állunk szemben. Azt hiszem, hogy szerencsés – amikor most Magyarországnak az európaiságba és az Európai Közösség felé menetelés ében valahol az út elején tartunk – , hogy egy hosszabb távra működőképes nemzeti banki törvényt ebben a koncepcióban fogalmazunk meg, hiszen ez a németes szabályozás – ahogy jelenleg egész KözépEurópának a struktúrája kezd kialakulni, megítélésem szerint a német jegybanki törvény, amint az egyesült Európa banktörvényének modellje – működni fog. Azt hiszem, nem kell túl messze menni, hiszen a Világgazdaság 25. számában – utalva Schlasinger, az új német központi bank elnökének a nyilatkozatára – találtunk is rá utalást, hogy az európai modell a Bundesbank modellje lesz. Várható, hogy ezzel a törvénnyel be tudunk hajókázni az Európai Közösség bankszisztémájába is.
