Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - A társadalombiztosítási önkormányzat igazgatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
700 Tartalmaznia kellene az Alkotmánynak azt, hogy ez az új közjogi testület önálló önkormányzati normaalkotás lehetőségével is bírhat. És fontos volna, hogy a területi önkormá nyzatokhoz hasonlóan rendelkezzék az Alkotmány arról, hogy a társadalombiztosítási önkormányzat létrehozásához, valamint a társadalombiztosítási önkormányzatot érintő legfontosabb szabályoknak az eldöntéséhez szélesebb társadalmi konszenzusra, tehát kéthar mados parlamenti döntéshozatalra legyen szükség. Sajnos, alkotmánymódosításra nem készült javaslat. Természetesen a későbbi társadalombiztosítási törvények kapcsán még lesz lehetőség némi korrekcióra. Például lehet az állam szerepét tisztázni. Lehet kiegés zíteni az Alkotmányt a társadalombiztosítási jogok tekintetében, de az önkormányzatra vonatkozó alkotmányos garanciákat később nehéz lesz pótolni, vagy egyáltalán nem lesz lehetséges. Fontos lett volna ez az alkotmányos megalapozás azért is, hiszen valamen nyien tudjuk, hogy az önigazgatás az nagymértékben hozzájárul a szociális partnerség, a társadalmi konszenzus megteremtéséhez. Nagymértékben növelheti az ellátottak, a biztosítottak egymás iránti lojalitását, és azt is tudni kell, hogy igen jelentős terhek et vesz le az állam, az államigazgatás válláról. Erre igen nagy szükség lenne napjainkban is. Úgy gondolom, hogy igen nagy szükség lesz a belátható jövőben is. A második jelentős kérdés az, ami már felmerült, hogy egy, vagy több önkormányzatra vane szüksé g. Előttem szóló képviselőtársamhoz hasonlóan mi is az egy, egységes önkormányzat mellett voksolunk. Úgy gondoljuk, hogy annak ellenére, hogy mi egyetértünk az elkülönült nyugdíj- és egészségbiztosítási alap, valamint elkülönült szakbizottságok létrehozásá val, az egységes önkormányzatnak számtalan előnye lehet a mi esetünkben, bár kétségtelen, hogy érvényes nemzetközi példákat bármilyen modellre lehet találni. Véleményünk szerint az egységes önkormányzat egy határozottabb érdekképviseletre lenne alkalmas. A z egységes önkormányzat esetében kisebb lenne az állami intervenció, a beavatkozás lehetősége, az egymással is vitatkozó, anyagi erőforrásokért versenyző, elkülönült önkormányzatokat nem lehetne egymással szembeállítani, és nem utolsósorban az a véleményün k, hogy az egységes önkormányzat és az egységes igazgatás jóval olcsóbb és takarékosabb is lehetne. Sajnáljuk, hogy a törvényjavaslat benyújtása és a tárgyalás megkezdése között eltelt két- és fél hónapban ennek a változatnak a kidolgozására nem került sor , bár ismereteim szerint az előterjesztő nem zárkózott el ennek a változatnak a kidolgozásától, és ismereteim szerint ezt a változatot támogatja az Országos Érdekegyeztető Tanács is, amelyik érintett a társadalombiztosítási önkormányzat kérdéseiben. Harmad ikként – mint említettem – a testület létrehozásának módját érdemes megvizsgálni. A delegálás és választás kérdésköre azt hiszem, a legizgalmasabb, és politikailag is a legvitatottabb kérdés. Nyilvánvaló, hogy a javasolt, a Kormány által támogatott megoldá s tekintetében aggályosnak kell lenni. Nem tudom, hogy az az Érdekegyeztető Tanács, illetve annak munkavállalói oldala, amelyiknek a legutóbbi időben nem igazán sikerült egyetlen kérdésben sem megállapodnia, a törvény hatályba lépése utáni 30 napon belül h ogy lesz képes egy olyan névsort összeállítani, amely az elkövetkező négy évre fogja meghatározni a társadalombiztosítás önkormányzatában részt vevő személyeket és érdekképviseleti szervezeteket. Ezért az a véleményünk, hogy igaz, csak delegálással lehet m ár 1991ben önkormányzatot létrehozni, éppen ezért nem négy évre kellene ezt a delegált önkormányzatot összeállítani, hanem ideiglenesnek kéne tekinteni, egy vagy két évre kéne megadni a mandátumát, és az addig eltelt időben az itt már felvetett számtalan megoldás szerint lehetne tovább folytatni az egyeztetéseket, lehetne vitatkozni arról, hogy milyen képviselet a legitim, hogy munkástanácsok között, szakszervezetek között vagy szakszervezeti választások révén mérjüke meg a szakszervezetek
