Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 26. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 10. napja - A társadalombiztosítási önkormányzat igazgatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
678 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, egy későbbi ülésünkön folytatjuk. A tá rsadalombiztosítási önkormányzat igazgatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Dornbach Alajos) : Soron következik a társadalombiztosítási önkormányzat igazgatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. A javaslatot 2500as számon kapták ké zhez. Következik dr. Surján László népjóléti miniszter úr, a napirendi pont előadója. Felhívnám a figyelmüket, hogy ha a tervezett munkaprogramunkat teljesíteni kívánjuk, számítanunk kell arra, hogy ma is kissé meg kell hosszabbítanunk az ülés időtartamát. Nincs kizárva viszont, hogy holnap könnyebben tudjuk teljesíteni a programot, mivel az interpellációkra, illetve a kérdésekre korlátozott számban kerül sor. Tehát következik a miniszter úr. Dr. Surján László népjóléti miniszter, a napirendi pont előadója SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy örömteli bejelentést teszek. Ez a mostani beszédem lényegesen rövidebb, mint az előző volt. (Taps.) A társadalombiztosítás önkormányzatával kapcsolatban régó ta heves viták és heves álviták zajlanak. Az álviták arra vonatkoztak, hogy akare a Kormány egyáltalán önkormányzatot, a viták célja pedig az volt, hogy milyen is legyen a régen várt önkormányzat. Az álviták a törvényjavaslat benyújtása után értelmetlenné váltak. Remélem, hogy a most megkezdődő parlamenti vita után olyan önkormányzat jöhet létre, amely nemcsak új, hanem lényegesen jobb korszak kezdetét is jelenti a társadalombiztosítás számára. Az eddigi viták is jelzik, hogy milyen nagy jelentőségű törvén yjavaslat tárgyalása kezdődik. Ez a törvényjavaslat és az előző napirendi pontban tárgyalandó előterjesztés azért is különleges, mert egy folyamatosan működő rendszerre vonatkozik. A törvényjavaslat elfogadása nyomán a változásoknak úgy kell bekövetkezniük , hogy a jelenlegi tevékenység még csak ideiglenesen se károsodjék. A nyugdíjak kifizetését, az egészségügy költségvetését és sok más lényeges szolgáltatást nyújtó intézményre nem tehetjük ki a táblát: "Tatarozás miatt zárva!" A társadalombiztosítás valódi tulajdonosai a járulékfizetők. Az irányításban való részvételük nem szorul további indoklásra. A járulékfizetők azonban nem önként vesznek részt ebben a folyamatban, hanem törvényi kötelezettség révén, a rendszer működőképességéért pedig – mint ahogy az e lőző vitában is emlegettük – a költségvetés is felelősséget vállal, ilyen értelemben tehát sem a Kormány, sem a Parlament erről a területről nem vonulhat ki teljesen. A társadalombiztosítás jelen formájában szinte áttekinthetetlenül nagy intézmény, alig te ljesíthető feladatai vannak, óriási a felelőssége, ellenőrzése szinte lehetetlen. A megfelelő irányítási forma megtalálása nehéz feladat. A döntően parlamenti, az elsősorban kormányzati és a főleg önkormányzati irányítás közül meggyőződésem szerint az önko rmányzati a legjobb megoldás. Kialakításával kapcsolatban az első nagy vitakérdés, mely már az előbb is feljött, hogy a ma egységes Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak megfelelően egy, vagy a különálló biztosítási ágaknak megfelelően már most l egalább két különálló önkormányzat jöjjön létre. A törvényjavaslat végül is ez utóbbi megoldást tartalmazza, de a Főigazgatóság azonnali szétválasztását nem írja elő. Az egységes OTF szétválasztására megítélésünk szerint csak alapos felkészülés után kerülh et sor – az önkormányzat kialakítása ezt nem várhatja meg. Sőt helyesebb, ha a folyamatban az
