Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 26. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 10. napja - A társadalombiztosítási önkormányzat igazgatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
679 önkormányzat már maga is részt vesz. A szétválás olyan lesz, mint amikor egy cipzárt lassan kinyitnak. A két önkormányzat megadja a kettéválás lehetőségét, de arr a is mód van, hogy mindazok az elemek, melyeket együtt tartani érdemesebb, együtt maradhassanak. Gondolok például az egyedi járulékbefizetési nyilvántartási rendszerre, amit duplán művelni hallatlan pazarlás lenne. Mindebből következik, hogy nyugdíjbiztosí tási és betegbiztosítási önkormányzatoknak egymással sok tekintetben együtt kell dolgozniuk. Sokan éppen ezért kívánnak egy önkormányzatot felállítani, legalábbis az átmeneti időben. A törvényjavaslat erre is kínál megoldást, nevezetesen az önkormányzatok szövetségének a létrehozását. Megítélésünk szerint ez megoldhatja azokat a problémákat, amelyek miatt az egységes önkormányzatnak vannak hívei, de természetesen ez a Parlament döntésén múlik. Ha két önkormányzat jönne is létre, a szövetség létrehozása, ame ly az ő saját döntésük eredménye lehet, már megoldást jelent azokra a problémákra, amelyeket a megsokszorozódó biztosítási ágak esetén kezelnünk kell. Ugyanis ha a két biztosítási szervezet mellett a továbbiak is megjelennek ágazati vagy területi elv szeri nt, egy ilyen szövetség működése elengedhetetlen. A tisztelt Ház bizonyára nem kívánja, hogy ebben az előadói beszédben az önkormányzati törvény minden részletét ismertessem. Néhány gondolatot azonban kiemelek. Az egyik ilyen gond – tulajdonképpen nem is g ondolat – az önkormányzati képviselők kiválasztása. Ideális megoldásnak azt tartom, ha az önkormányzati képviselőket a járulékfizetők választják. Jelenleg azonban anyagi megfontolások, technikai nehézségek, az időszaki parlamenti választásokon való csekély részvételi arány mindmind arra utalnak, hogy most csak a másik ismert megoldás, a delegált képviselőkből álló önkormányzat a megvalósítható. Itt több változatot dolgoztunk ki. Az a) változat delegálást írt elő, és egyik alváltozata azt is megszabja, hogy a járulékfizetők milyen arányban küldhetnek képviselőket, a másik pedig ebben nem dönt. Az érdekvédelmi képviseletek közti sajnálatos belső viták miatt gyors megegyezés közöttük nem várható, ezért a Kormány az előbbi megoldást javasolja. A b) és c) változ at az érdekvédelmi szervezetek delegálása helyett az ellátásra jogosultak általi közvetlen választást javasol. Előnye, hogy azok is beleszólhatnak a képviselet kérdéseibe, akik egyik szakszervezeti tömörülésnek sem tagjai. Ezzel kapcsolatban arra is rá sze retnék mutatni, hogy nem elvileg kizárt, hogy a delegálásban a területi önkormányzatok is részt vállaljanak, ezáltal a szakszervezeti tagsággal nem rendelkezőknek is nyílna valamilyen csatorna. A törvényjavaslat evvel a megoldással nem foglalkozik, de a vi ta során valószínűleg szembe kell néznünk ezzel a kérdéssel is. A továbbiakban – a részletek mellőzésével – a társadalombiztosítási önkormányzat állami felügyeletével szeretnék foglalkozni. Kiemelt szerepe marad az Országgyűlésnek. Jelentősek az Állami Szá mvevőszék jogosítványai, és itt rá szeretnék mutatni arra, hogy a Számvevőszék ellenőrzései már eddig is pótolhatatlan segítséget jelentettek ahhoz, hogy az OTF belső nehézségei föltáruljanak, és a szükséges változások megkezdődjenek. Csökken, de mint emlí tettem, nem szűnhet meg a Kormány részvétele a folyamatban. A Kormány önálló beavatkozását jelentősen korlátozza az önkormányzatoknak adott egyetértési jog, amely minden kormányrendelet elkészítésekor megakadályozhatja, hogy a rendelkezés ellentétes legyen az önkormányzatok véleményével. A Kormánynak viszont egyetértési joga van a főigazgató és helyetteseinek kinevezésében. Tisztelt képviselőtársaim bizonyára tudják, hogy az önkormányzat kialakításának munkálatai már az előző parlamenti ciklusban megkezdődt ek. Nehezen föltárható érdekek akkor megakadályozták, hogy a törvény megszülessék. Az előkészítés során én is sok hátráltató tényezővel találkoztam, de végül is örömömre szolgál, hogy a törvényjavaslat végre tárgyalásra került. Nagy hibának tartanám, ha mo st olyan akadémikus vitába bonyolódnánk, hogy lehetne önkormányzatot létrehozni, ha még nincs meghatározva, milyen lesz a jövő társadalombiztosítása. De erről a kérdésről támogatóan a Ház mindkét oldaláról szóltak, úgyhogy csak csatlakozom ezekhez.
