Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 26. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 10. napja - A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló jelentés általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
652 Felhívom szíves figyelmüket, hogy az egyes napirendi pontok megtárgyalására lehetőség szerint, a napirendi előterjesztésünk mellékletét képező ütemezésnek megf elelően kerül sor. A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló jelentés általános vitája ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló jelentés általános vitája. A jelentést a 2534es számú előterjesztéssel kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Surján László népjóléti miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. A miniszter ura t illeti a szó. Dr. Surján László népjóléti miniszter, a napirendi pont előadója SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Parlamentünk történetében, mióta ez az Országgyűlés ülésezik, jónéhányszor előfordult, hogy teljes kon szenzus volt egyegy kérdésben. Szeretném, ha többször is előfordulna ilyen, ma is észleltünk már olyat, hogy a Ház mindkét oldalán felharsant a taps. A társadalombiztosítás kérdéseiben is van egyetértés, például egyetértés van abban, hogy reformálásra szo rul. A részleteket illetően azonban természetes, hogy különböző nézőpontok miatt, különböző vélemények jelentek meg. Ezek egy részét megpróbáltuk integrálni, más részét nem tudtuk, de elképzelhető, hogy a parlamenti vita során az integrálásra sor kerül. Me ggyőződésem, hogy rendkívül jelentős témával foglalkozunk, éppen ezért jelen pillanatban nem törvénytervezetet hoztunk a Ház elé, hanem egy koncepcionális vitát szeretnénk provokálni, amely vita során a Ház mindkét oldaláról elhangozhatnak azok az észrevét elek, amelyek később – de még ezen év folyamán – integrált normaszöveg formájában kerülhetnek a tisztelt Ház döntése elé. A problémák teljes körű felsorolása nyilvánvalóan meghaladja egy előadói beszéd kereteit és időtartamát, de az egyik legnagyobb problé maként kénytelen vagyok rámutatni azokra az értékvesztési gondokra, amelyek a nyugdíjak összegében jelentkeznek. Jelen pillanatban a nyugdíjasok jövedelemkülönbségeit elsősorban az szabja meg, hogy milyen régen mentek nyugdíjba, nem pedig az, hogy hány éve t töltöttek munkában és milyen minőségű munkát végeztek, milyen mennyiségű befizetéssel járultak hozzá a rendszer működtetéséhez. A társadalombiztosítás rendszerében a fejlesztések az esetek jelentős részében nem hosszú távú koncepció keretében történtek m eg, hanem eseti döntések sorozatával, szociálpolitikai és a társadalombiztosítás elvrendszerének tisztázása nélkül. Mindezek következtében nem tisztázott a társadalombiztosítás feladatköre, jelentős gond a profiltisztítás témaköre még ma is, a biztosítási jogosultsági feltételek is ellentmondásosak. Ezzel kapcsolatban szeretném kimondani, hogy amikor biztosítási alapra helyezett társadalombiztosításról beszélünk, akkor meg kell találni a módját annak, hogy a jelenlegi hatályos Alkotmányunk értelmében államp olgári jogon járó szolgáltatásokat ne piacosítsunk oly módon, hogy ellátatlan rétegek maradjanak. Ennek a mondatnak a kimondása nagyon fontos, mert elterjedt a közvéleményben egy olyan gondolat, hogy a biztosítási rendszer ki fogja zárni azokat, akik a biz tosítási díjak megfizetésére képtelenek. Az, hogy meg akarjuk határozni az egészségügyben a költségeket, ez a köznapi életben oda fordult, hogy én nem fogom tudni megfizetni a 3040 vagy 300 ezer forintos számlát. Nyilvánvaló, hogy a helyzet meg nem értésé ből fakad ez a veszélyérzet, de ezt
