Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. július 4. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 5. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP)
247 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most áttérünk a képviselői felszólalásokra. Elsőként Füzessy Tibornak, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetőjének adom meg a szót. Felszólaló: Dr. Füzessy Tibor (KDNP) FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Május 14én, az általános vita megkezdésekor pártunk vezérszó noka ezeket mondta: A Kereszténydemokrata Néppárt kritikusan értékeli a törvényjavaslatot és nem titkolja azt a szándékát, hogy a részletkérdésekben az egyházak érdekét és felfogását kívánja képviselni, szükség esetén koalíciós partnereivel szemben is. Cél ját azonban nem kiélezett viták, hanem a meggyőzés eszközeivel kívánja elérni, mely nem veszélyezteti a koalíció egységét. Nem gondoltuk, hogy vállalásunkkal ilyen nehéz feladatra vállalkoztunk. Az első, de hangsúlyozom, korántsem a legnagyobb nehézséget a z jelentette, hogy rajtunk kívül még számos parlamenti párt szónokai jelentették ki, hogy ők ismerik legjobban az egyházak gondolatait, kívánságait, véleményét, és ők képviselik legjobban az egyházak valós érdekeit. Ebben a versenyfutásban az első módosítá st még viszonylag könnyű volt végrehajtani. Segítségünkre volt az a Bibliából vett okosság, hogy a fát gyümölcseiről lehet felismerni, és így amikor az első hangzatos nyilatkozatok és programismertetések után sor került a konkrét módosító javaslatok előter jesztésére, akkor viszonylag könnyű volt elválasztanunk azokat, amelyekről úgy gondoltuk, és ma is úgy gondoljuk, hogy valójában nem az egyházak érdekeit, nem az egyházak működőképességének valódi értékeit volt szándékukban képviselni. A második csoportosí tás már sokkal nehezebb. Itt már csupán olyan Kormány megfogalmazásokról és módosító javalsatokról van szó – ezek között kell válogatnunk – , amelyek tiszta és nemes szándékához nem férhet kétség. De ismerünk egy másik bibliai okosságot is, azt, hogy a poko lba vezető út jó szándékkal van kikövezve. Erre a törvényre, és egyáltalában az egyházak valós érdekeire ma már véleményünk szerint csak egyetlen reális veszély fenyeget. Azok az alapvetően jó szándékú elvek, javaslatok és kezdeményezések, amelyek a törvén y gyors és zökkenőmentes elfogadását és a kétszer ad, aki gyorsan ad elvének veszélyeztetését jelentik. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tagadom, hogy féltem ezt a törvényt. Most már nem azoktól féltem, akik lelkiismereti vagy más okokból ellenzik az egyháza k működőképessé tételét. Most már azoktól féltem, akik a Kormány oldalán hatalomból, erőpozícióból, tolerancia és minimális megértés nélkül akarják ennek a törvénynek a minden általuk helyesnek tartott elképzelését keresztülvinni. És féltem azoktól, az ell enzék oldalán álló képviselő társaimtól, akik nem alapvetően egyházellenes érzületből ugyan, de politikai presztizsokokból állnak készen arra, hogy megakadályozzák a törvény gyors hatályosulását. Hevesebb vérmérsékletű koalíciós képviselőtársaim részéről számos vád ért azért, mert a törvényjavaslat első alkotmánybizottságbeli tárgyalásán olyan álláspontot foglaltam el, hogy a törvényjavaslatnak az az eredeti szándéka, hogy mellőzi az önkormányzatok teljes kártalanítását, nem egyeztethető össze az Alkotmánn yal. Az Alkotmánybíróságnak közismert, a kárpótlás ügyében elfoglalt álláspontja nyomán nyertem tulajdonképpen felmentést és rehabilitációt. Az ebben a tárgyban benyújtott módosítási javaslatom részben feleslegessé vált. Ez egy deklaratív jellegű nyilatkoz at, amely elismerné az önkormányzatok teljes kártalanításának a szükségességét. Ha visszavonásra kerül sor, annak az lesz az oka, hogy azóta az elv számos módosító javaslatban nyert átvezetést, és ezeknek a módosító javaslatoknak az elfogadása – amelyeket a Kormány is támogat – tulajdonképpen feleslegessé teszi a deklaratív jellegű törvénybe foglalást. A továbbiakban három olyan módosító javaslatról szeretnék említést tenni, amely a bizottsági tárgyalásokon nem vívta ki a Kormány, illetve a bizottságok egye tértését. Az elsőnél javaslattevő képviselőtársaimmal együtt tulajdonképpen teljesen biztosra mentünk; annyira, hogy még ma is meglehetősen érthetetlenül állunk azzal szemben, hogy miért nem került ez a módosítási javaslatunk támogatásra. Arról van szó, ho gy bizonyos ingatlanok tulajdonjogától
