Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 26. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 4. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat határozathozatala - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
213 Ugyancsak nem győzött meg minket arról, hogy olcsóbb lenne ez a megoldás, egy külön újabb szervezet, egy országos hálózat felállítása, ráadásul egy kétfokú rendszerben működő bírósági szervezet felállítása annál, amit mi javasolunk, amely így is 1 milliárd 200 millióba kerül, és amelynek az indokoltságát senki nem vonta kétségbe, kisebb módosításokkal az összeg támogatandó a bizottságok szerint is. A z sem győzött meg az érvek sorában, hogy az ügyfeleknek kényelmesebb lenne a megyeszékhelytől távolabb eső nyolc régiószékhelyre járni az ügyek elbírálását ily módon sokkal távolabbra telepítő javaslat, illetőleg teória alapján. Ami a lényeget illeti, a m élyben az a koncepcionális ellentét húzódik meg, itt nem kívánok ezzel részletesen foglalkozni, hogy mi is a közigazgatási bíráskodás valójában, valamilyen sajátos közjogi jogviszonyokat elbíráló közigazgatási felülvizsgálati tevékenység vagy a rendes bíró ságok szokásos vagy attól némileg eltérő eljárási rendjébe illeszkedő rendes bírói tevékenység? Mi azon az állásponton vagyunk jelenleg, hogy a rendes bíróságok szervezeti rendszerében a rendes eljárás szabályainak bizonyos változtatásával az ügyek megoldh atóak. Ezt a véleményünket támasztja alá az is, hogy több mint 30 éve működik ez a nem széles körű, de mégiscsak a bírósági rendszerben egy elkülönült, de a rendes bírósági szervezetben végzett – és nem rosszul végzett – bírói tevékenység. Ezek a tapasztal atok és a javaslat által javasolt módszer folytatása a jelenlegi bírósági gyakorlatnak. Eredményesen látják el a rendes bíróságok a jelenlegi, szűkebb körű közigazgatási határozat felülvizsgálatára vonatkozó bírói tevékenységet. Ettől függetlenül azonban, egyetértve azzal, hogy ez a koncepcionális vita valóban hoszszabb és kiérleltebb időtartamot, a vélemények egyeztetését igényli, elfogadjuk azt az álláspontot, hogy ez a törvény nem végérvényesen szabályozza a kérdést, ezért egyetértünk azokkal a módosító javaslatokkal, amelyek a címben, a preambulumban és más helyen a véglegességre utaló megfogalmazást felváltják vagy tompítják, és arra utalnak, hogy itt nem végleges megoldásról van szó. Egyetértünk azzal, hogy az egész igazságszolgáltatási szervezeti rend szer több évre tervezett új koncepciójának kialakítása és kiépítése során ezt a kérdést ismételten meg kell majd tárgyalni. Figyelemmel az ügyészi szervezettel kapcsolatos új elképzelésekre, figyelemmel a köztársasági megbízotti rendszer működésének hossza bb időtartamán áttekintett tapasztalataira, figyelemmel a még nem is működő ombudsman intézményre és egyéb olyan szempontokra, amelyek ezt a kérdést is nyilvánvalóan mint fontos közjogi, alkotmányjogi kérdést fel fogják vetni. Az általános vitában elhangzo ttak tehát tulajdonképpen ezt a fő kérdést illetően, azt hiszem, lezárhatók, és a koncepció hiányát illető kifogásokra ezzel a néhány gondolattal igyekeztem válaszolni. Szeretném a tisztelt Országgyűlést arról tájékoztatni, hogy melyek azok a módosító indí tványok, amelyeknek a Kormány az előbbiek alapján is, és egyébként is helyt ad, mert úgy érzi, hogy a javaslatnak a rendszerét nem törik meg, és azt gyakorlatilag jobbá formálják, illetőleg bizonyos értelemben egy konszenzust képeznek a módosító javaslatok , főleg az ellenzéki képviselők oldaláról benyújtott módosító javaslatok és a javaslat, az előterjesztés között. Tehát, amint említettem, a címmel és a preambulummal kapcsolatos módosítások közül egyetértünk azzal, hogy a cím a kiterjesztés szóval bővül, t ehát nem végleges megoldást sugall a cím; a preambulumban pedig a teljes körű megteremtése érdekében kifejezés helyett a teljes körű megteremtéséig szövegrész szerepel. Egyetértünk azzal – és délelőtt erről volt szó Vastagh képviselő úr felszólalásában, re ményét fejezte ki – , nos megnyugtatom, egyetértünk azzal, hogy a felülvizsgálati kérelem mint államigazgatási eljárás intézményének a kiiktatását mi magunk is támogatjuk. Gyakorló jogászok jól tudjuk, hogy gyakorlatilag nem sok reménnyel kecsegtető, felesl eges, afféle harmadik fellebbezési fórum volt az államigazgatási eljárásban. Nyilvánvaló, hogyha a határozatok bírósági
