Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 26. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 4. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat határozathozatala - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
214 felülvizsgálatára sor kerül majdnem teljes körben, akkor ez teljesen okafogyottá és feleslegessé válik, tehát ezzel mint fontos módosítá ssal egyetértünk. Egyetértünk azzal is, hogy az államigazgatási eljárás sajátságaira tekintettel az ügyfél fogalmát természetesen nem a klasszikus bírósági eljárásra kitalált ügyfél fogalmával kell azonosítani, hanem a törvényes érdekeiben sérelmet szenved ett fél fogalmát is ide kell érteni. Tehát a keresetindításra, illetőleg a bírósághoz fordulásra jogosult nemcsak az államigazgatási határozattal érintett ügyfél, hanem mindazok, akik törvényes érdekeikben sérelmet szenvednek. A keresetlevé l halasztó hatályával kapcsolatos jogos aggályokra tekintettel egyetértünk azzal a javaslattal, amely szerint az ügyfél vagy a közérdek nyomós érdekére tekintettel a közigazgatási hatóság a határozatot előzetesen végrehajthatóvá nyilváníthatná, és a bírósá g külön intézkedésével függesztené fel azt a végrehajtást, mégpedig nyolc napon belül előterjesztett kérelemre. Egyetértünk, mint fontos módosító javaslattal azzal, hogy a bírói felülvizsgálat körébe tartozó ügyek bővüljenek azzal, amit korábban kizárni ja vasoltunk, nevezetesen a gazdasági tevékenységre utasító államigazgatási határozattal szemben is nyíljon meg a bírói út. Nem látjuk semmi indokát annak, hogy valóban ebben a fontos körben a bíróság elől el legyen zárva az ügyfél. Bár meg kell jegyezni, hog y a jelenlegi jogi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az ily módon kárt szenvedett gazdasági egység, vállalkozás a kárát, az ilyen tevékenységre utasításból eredő kárát a bíróság előtt érvényesíthette volna, tehát más jogcímen, de végül is a jogsértő és kárhoz vezető állapot megszüntethető most is. Egyetértünk azzal a módosító indítvánnyal, amely a bírók kizárása tekintetében egy szigorúbb összeférhetetlenségi szabályt javasol, tehát a határozatot hozó szerv dolgozója akkor sem járhat el bíróként az ügyb en két évig, ha nem ő volt a közvetlen határozat meghozatalában részt vevő tisztviselő, hanem csak annál a szervnél dolgozott. Én azt hiszem, hogy ez egy olyan garanciális szabály, amely nehezen tűrné azt, hogy ezt ellenezzük. Egyetértünk azokkal a kisebb kiegészítésekkel és pontosításokkal, amelyeket nem kívánok felsorolni. Egyet azonban szeretnék megemlíteni. Természetesen egyetértünk azzal, hogy a törvényjavaslat beterjesztése után hatályba lépett kormányrendelet szerint az 1938 és 1945 között üldöztetés t szenvedett személyek társadalombiztosítási és nyugdíj ügyében hozott határozattal szemben természetesen a többihez képest, a többi ilyen tárgyú ügyhöz képest nyíljon meg a bírói felülvizsgálat lehetősége. Az ok az volt, hogy ezt a jogszabályt a Kormány m ég nem alkotta meg, amikor márciusban beterjesztettük a javaslatot. Ugyancsak egyetértünk azzal a javaslattal, amely szerint a fellebbezési tárgyalás tekintetében az egyszerűsített szabályok alól kivételként nemcsak a fellebbező fél, hanem a másik fél is k érhesse a tárgyalás megtartását. Körülbelül ezek azok a fontosabb módosítások, amelyekkel tehát egyetértünk, és úgy érezzük, hogy ezek a jelenleg előterjesztett javaslatot jobbá, pontosabbá teszik. Fenntartva – még egyszer – azt, hogy jelenleg nem látunk l ehetőséget arra, hogy most a Magyar Köztársaság egy külön bírósági szervezetet bármilyen számú és bármilyen székhelyű formában kiépítsen, és ezt mint sajátos különbíróságot működtesse a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára. Ettől függetlenül a nem v égleges rendezés igényével javasolom elfogadásra a törvényt. Ami a törvényhez kapcsolódó és a költségvetési törvény módosítását jelentő javaslatot illeti – itt elhangzott már délelőtt az a bizottsági állásfoglalás, amellyel mi magunk is egyetértünk, hogy t ermészetesen azzal a módosítással, amely abból adódik, hogy az áprilisra tervezett bér és egyéb számok három hónappal, ugye, most már később kerülnek bevezetésre; ennyivel tehát kevesebbe kerül ez az ügycsoport a bíróságok létszámát és egyéb költségigényét illetően. Ezt természetesen mi is támogatjuk, és ilyen értelemben foglaltunk állást a bizottságban. Nem tudunk azonban egyetérteni Remport Katalin képviselőtársunknak azzal a módosító indítványával – amellyel egyébként a bizottságok sem értettek egyet – , hogy számítási hiba folytán
