Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 24. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 3. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF):
154 Igen tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Ház! Én azt hiszem, hogy először köszönetemet kell kifejeznem Kónya Imre képviselő úrnak és Balsai István igazságügyminiszter úrnak, hogy megpróbálták közös plat formmal kiigazítani, és megmagyarázni nekem a megmagyarázhatatlant. Ugyanis én rendkívül boldog lennék akkor, ha ez a kioktatás végeredményben egy olyan eredményben nyilvánulna meg, ami egyrészt az én számomra és a magyar nép számára is elfogadható lenne ( derültség) de sajnálatos módon a licitálásos módszer a tulajdonjog visszaadása helyett nem elfogadható, ezt kénytelen vagyok Kónya Imre képviselő úrnak éppen úgy megmondani, mint Balsai István igazságügyminiszter úrnak. Akkor, amikor Kónya Imre képviselő úr arra hivatkozik, hogy az alkotmányügyi bizottságban arra az álláspontra helyezkedtem, hogy legyen minél gyorsabban kárpótlási törvény, ezt még akkor tettem, mielőtt a Demokrata Fórum ezt a javaslatát előterjesztette volna. Sajnálatos módon akkor még nem ismertem a Demokrata Fórumnak a licitálásos módszerre vonatkozó előterjesztését, mert ha ismertem volna, akkor meg tudtam volna mondani Kónya Imre képviselő úrnak, hogy hiába fogja előterjeszteni ezt a javaslatot, lehet, hogy a miniszter úr el fogja fogad ni, de a kisgazdapárti képviselők egy része, aki úgy gondolkodik, mint én, semmiképpen sem fogja elfogadni és különösképpen nem fogja elfogadni a magyar nép. (Derültség.) És amikor én erre felhívom Kónya képviselő úr figyelmét, akkor rá kell mutatnom arra: ha egyszer az ő indítványa olyan, amely elfogadhatatlan az érintettek számára, a kifosztottak számára, azok számára, akik várják vissza a tulajdonukat, e helyett Kónya képviselő úr ajánl nekik egy licitálást, azt, hogy szálljanak a saját tulajdonukért egy olyan csatába, amelyet eredményesen semmiképpen sem vívhatnak meg, akkor azt hiszem, rendkívül helytelen módszer az, ha Kónya képviselő úr arra kíván utalni, hogy a nép által igényelt módszer, megoldás, a reprivatizáció, a tulajdon visszakérése alkotmánye llenes, és alkotmányos az, amit senki helyesnek, senki jónak elfogadni nem tud. Ezért, a legnagyobb sajnálatomra – bár elhiszem, hogy Balsai igazságügyminiszter úr és Kónya képviselő úr ragyogó megoldásnak tartják az általuk kiötlött licitálásos módszert – , mint alkalmatlant, mint a nép nyugalmát feldúlót… (zaj) …, mint az ország gazdaságát tönkretevő indítványt, kénytelen vagyok elutasítani. (Zaj.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Dr. Kónya Imre jelentkezik viszonválaszra. Felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF) KÓNYA IMR E, DR. (MDF) : Tisztelt Ház! Anélkül, hogy fel akarnám önöket tartani, két mondat erejéig kell erre reagálnom. Torgyán képviselőtársam, amikor elfogadta ezt a megoldást, hogy csak a részleteket módosítjuk, és nem térünk vissza a reprivatizációs elképzelésre , akkor abban bíztam, hogy nem hagyatkozik a Magyar Demokrata Fórum megoldási javaslatára, hanem nyilván van a fejében egy megoldás, amivel alkotmányossá tudja tenni ily módon is, és nem arra gondol, hogy majd a Magyar Demokrata Fórum fogja kitalálni, hogy an lehet alkotmányossá tenni. A licit – bocsánatot kérek, de ezt kell mondanom – szerintünk sem a lehető legjobb megoldás: olyan megoldás, amely az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezésével összhangba tudja hozni ezt a törvényt. Úgy érzem, hogy akkor a megf elelő megoldás az, hogy – mint ahogy a Kisgazdapárt másik két képviselője tette – módosító indítvánnyal próbálja az előre elfogadott keretben módosítani, a számukra elfogadhatatlan megoldáshoz képest egy másik megoldást nyújtva, nem pedig az, hogy anélkül, hogy bármiféle ötletem lenne, a népre hivatkozással elutasítom azt, amit mások kitaláltak. (Folyamatos zaj.) Azt hiszem, nem kell nekem minősíteni, de semmiképpen nem az a törekvés ez, amely a jog és a megfelelő törvényalkotás irányába hat. (Taps a jobb o ldalon és középről.)