Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 17. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
16 mindenre kiterjedően – ha a klasszikus csődtörvényhez hasonlítjuk – , de az má r 1881ben sem volt európai, mint említettem, az előbbiekben pedig már részleteztem, hogy miért. Most pedig néhány részletkérdésről essék szó. A csődeljárás az elmúlt évtizedekben jogrendünkben ismeretlen volt. Mindannyian tudjuk, hogy miért. A jelenlegi t ervezet lényege: 90 napos lehetőséget ad az adós számára, hogy a tartozásait rendezze anélkül, hogy ellene felszámolás indulna. Ez alatt a 90 nap alatt az adóst moratórium illeti meg az esedékessé vált pénzkövetelések vonatkozásában. Ugyanakkor e törvény b iztosítékot ad arra is, hogy az adósok visszaélésszerűen ne élhessenek ezzel a joggal. A javaslat kétfajta csődöt különböztet meg. Az önként bejelentett csődöt, amit akkor választhat az adós, ha fizetésképtelen vagy fizetésképtelenné fog válni; a kötelező csődeljárást, amennyiben a gazdálkodó szervező bármilyen tartozását 90 napon belül nem tudta kiegyenlíteni. Köteles a gazdálkodó szervezet vezetője a csődöt bejelenteni. Ennek elmulasztásáért a polgári jog általános szabályai szerint felel. Ez a szabályozá s azonban rendkívül súlyosnak tűnik. Kötelezővé teszi például, hogy egy telefonszámla elvesztése esetén a gazdálkodó szervezet vezetője csődeljárást kezdeményezzen. Ennek elmulasztása esetén a gazdálkodó szervezet vezetője személy szerint is súlyos anyagi felelősséggel tartozik. Nem érthető, kötelező csődeljárás esetén miért nincs szükség testületi jóváhagyásra. Ez lehetővé teszi egyegy gazdasági vezető részére, hogy a csődeljárás kezdeményezésének jogával ne rendeltetésszerűen éljen. A felszámolási eljárá sról szóló rendelkezések között a legfontosabbak egyike, amelyik megállapítja a sorrendet, amelyben a hitelezők és az adós vagyonából kielégítést nyerhetnek. Úgy gondoljuk, hogy a korábbi szabályozásokhoz képest alapvető változást jelent az 56. § (1) bekez dés e) pontja, amelyik a társadalombiztosítási tartozásokat, az adókat, az adók módjára behajtható köztartozásokat, a víz- és csatornadíjakat az egyéb követelések elé teszi. Ez igen fontos gazdaságpolitikai döntés. Az államnak mint hitelezőnek ilyen megkül önböztetett pozícióba való helyezése ugyanis gyakorlatilag a többi hitelező követelésének behajthatatlanságát jelenti. Ugyanis felszámolási eljárás esetén a követelések rendszerint meghaladják a vagyont, a jelenlegi sorrendben azonban a gazdálkodó szervek követelésükkel a sor végére szorulnak, és kevés eséllyel számíthatnak arra, hogy az adós vagyonából marad fedezet követeléseik kielégítésére. A tervezet pozitívuma még, hogy a 76. §ban kötelezi a végelszámolót egy év eltelte után a végelszámolási mérleg e lkészítésére. Tehát nincs mód az eljárás beláthatatlan ideig történő elhúzására. Mondanivalónkat azzal zárom: jó lenne nemzetgazdaságunkat legalább egy olyan jó törvénynyel meglepni, ami a gazdaság szereplői számára egyértelműen lehetővé teszi a tisztesség es elszámolást visszaélésektől mentesen. A törvényjavaslat ezt elérheti módosításokkal. Köszönöm a figyelmüket. (Gyér taps.) ELNÖK (Szabad György) : Most szólásra következnek az érintett bizottságok előadói. Elsőként a gazdasági bizottság előadójának, Tardo s Mártonnak adom meg a szót. Felszólaló: Tardos Márton, a gazdasági bizottság előadója TARDOS MÁRTON (SZDSZ) : Elnök Úr! A gazdasági bizottság a csődeljárásról szóló törvénytervezetet tárgyalta, és határozatot hozott arró l, hogy a parlamenti vitára alkalmasnak minősíti. Azt, hogy a bizottság véleményét elmondhatom, föl szeretném használni arra, hogy újra fölhívjam a figyelmüket, hogy a csődeljárás fontossága és a törvény viszonylag jó előkészítettsége ellenére tudnunk kell , hogy ez a törvény mire való, és hogy a törvényben foglalt két, egymással ellentétes feladat megoldását nem lehet egyszerre zavarmentesen megoldani. Ez az álláspont tükröződött a különböző pártokba tartozó gazdasági bizottsági tagok fölszólalásában.
