Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 24. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 3. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
142 BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kormány az Országgyűlés határozatának megfelelően természetesen nem kívánja itt a részletes álláspontját a képviselői módosító indítvánnyal kapcsolatban kifejteni, mégis szükséges lenne gyorsan Glattfelder képviselő úr hozzászólása kapcsán néhány alapvető félreértésre rámutatnom. Azt hiszem, hogy ez a vitának az eredményességéhez hozzátartozik. Mindenekelőtt a 21. §sal kapcsolatos megállapítása szorul korrekcióra, amely szerint – most a módosításról beszélek – ő azt véleményezi, hogy nincs en tisztázva az, hogy csak a saját jogán megillető kárpótlási jegyekkel kapcsolatban jogosulte az árverésen részt venni az igényjogosult, vagy pedig mód van arra is, hogy az összevásárolt kárpótlási jegyekkel mint értékpapírokkal ezen a liciten részt vegy en. Egyszerű elolvasás alapján, azt hiszem, a dolog tisztázható, hiszen azt tartalmazza a szöveg, hogy "az őt megillető kárpótlási jegyekkel az a… jogosult vehet részt, aki megfelel a három kategóriának". Én azt hiszem, hogy ez egy egyszerű félreértés. Aho gy Glattfelder Béla úr számon kérte a javaslattevőtől, Kónya Imre képviselő úrtól – akinek a munkájában, azt hiszem, nem fogunk nagy titkot elárulni, a Kormány szakértői, nevezetesen az Igazságügyi Minisztérium szakértői is részt vettek – a nyelvhelyessége t és a nyelvtani értelmezést, azt hiszem, akkor itt erre mód van, hogy erre rámutassak. A másik: számon kérte Glattfelder képviselő úr, hogy miért nem ad árverési megoldást, vagy miért csak a földdel kapcsolatban ad árverési megoldást vagy javaslatot ez a módosítás, holott a kárpótlási jegyek egyik felhasználási területét illetően az önkormányzati tulajdonba kerülő lakás tekintetében ezt a most még állami tulajdonú kört illető elfogadási kötelezettséget minden további nélkül, tehát külön eljárás nélkül tesz i a javaslat a törvény módosításának tárgyává. Nos, azért nem tudunk ilyen javaslatot tenni, mert nem tárgya ennek a törvénynek annak a kidolgozása, hogy hogyan fogják majd az önkormányzati tulajdonba kerülő lakásokat értékesíteni az arra jogosult önkormán yzatok. Hát hogyan lehetne a kárpótlási törvényben előírni egy még át nem adott vagyontömeg értékesítési módját illetően azt, hogy ilyen vagy olyan módszerrel, ilyen vagy olyan értékkialakítással járjanak el az önkormányzatok. Mint ahogy arra sincsen a jav aslatban egyáltalán semmilyen rendelkezés, hogy az állami vagyontömeget, amelyet a privatizációs folyamatban a kárpótlási jegyekkel meg lehet szerezni, vajon milyen módon, árverési úton vagy egyéb módon lehetséges megszerezni a jogosult számára. Ezért kell ett – és ezt a képviselő nyilván jól tudja – olyan javaslatot kidolgozni, amely csak a földdel kapcsolatban tartalmaz piaci érték alapját képező vagy arra utaló folyamatot, mert az Alkotmánybíróság pontosan a kifogás tárgyává tett rendelkezést illető dönté sével azt írta elő, hogy nem lehetséges olyan eredménynek a megszületése, hogy valaki tulajdonképpen az eltérő számítási mód alapján, értékviszonyok figyelembevétele nélkül ugyanolyan eredményre jusson, mint a föld elvételkori időpontjában fennállt aranyko rona szerint számított értékelés. Természetesen ez a megoldás, tehát az értékkialakítás csak a föld tekintetében követendő eljárásra vonatkozhatott. A harmadik tévedés, amely a felszólalás kapcsán itt hirtelen jegyzetelés alapján nyomon követhető volt, hogy szerinte csak az egykori tulajdonosokat – gondolom, a földtulajdonosokat – jogosítja itt a kétszeres visszaszerzés lehetőségére ez a szabály, amely szerint a licitálás alapján az aranykoronaérték felére, tehát 500 forintra csökkentett összegbe n is, végső soron egy minimális összegben a vételi jogot ily módon gyakorolni lehet. Nem, természetesen a 21. § alapján valamennyi kárpótlásra jogosultat, tehát nemcsak a földben károsodott kárpótlási jogosultat megilleti ez a lehetőség, hogy végeredménybe n az aranykoronaértéknek a fele összegén, ha így alakul az árverés, megszerezzék az egyéb feltételek vállalása esetén a földet. Még egy apróságot – és azt hiszem, szükséges lenne ezt részletesen felolvasni – : felrótta a 21. § (1) bekezdésének nyelvtani ér telmezése kapcsán, nem vitásan annak nehézkes fogalmazásából adódóan azt, hogy itt valami kimaradt, esetleg ez egy gépelési hiba. Nincsen gépelési hiba, képviselő úr. Én felolvasnám engedelmükkel ezt a bekezdést, egy kicsit - még egyszer mondom – nehéz tal án első hallásra felfogni az értelmét. Arról van benne szó, hogy be kell számítani azokat az értékeket,
