Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 24. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 3. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
141 Piros Ildikó képviselőtársamnak csak annyit, hogy a földdel foglalkozókat nem a tulajdonrendezésnél, hanem a földhasználat szabályozásánál kell védeni – így csinálják az egész világon, nálunk fejlettebb országokban. A Független Kisgazdapárt módosító javas latát dr. Pásztor Gyula képviselőtársam ismertette – de néhány gondolatot erről. Ez a javaslat teljesen tiszta. Figyelembe veszi az ország teherbíró képességét, ahhoz alkalmazkodik. Sokkal jobban alkalmazkodik az ország teherbíró képességéhez – kérem Glatt felder Béla képviselőtársamat, olvassa ezt el figyelmesen – , mint bármelyik másik javaslat. Világos, egyszerű, jogszerű; könnyen végrehajtható; nem konzerválja a nadrágszíjparcellákat, lehetőséget ad a korszerű földhasználati viszonyok kialakulására – és ez nagyon fontos – , megteremti a korszerű gazdálkodás tulajdoni feltételeit, és főleg, hogyha ezt elfogadja az Országgyűlés, ez a törvény nem sír vissza sem egy, sem tíz, sem száz év múlva. Nem vagyok indulatos, de nagyon szomorú és nagyon csalódott. Katon a Bélával szemben én már azt sem tudom, hogy hol folyik az igazi vita, de azt kitalálom, hogy miért és miről. A törvény, kedves Katona Béla, nem másfél milló embert, hanem másfél millió családot érint, ez rendkívül nagy különbség. Piros Ildikónak: hogy men nyi az a 30 aranykorona, és hogy mire elég – vagy talán Katona Béla feszegette ezt a problémát. Ez a 30 aranykorona az egyik helyen tíz hektár, a másik helyen egy hektár. Én tiltakoztam már az általános vitában is ez ellen a megfogalmazás ellen, valóban sz erencsétlennek tartom. De itt föl kell vetni azt a kérdést, amiről különösen Piros Ildikó és Katona Béla beszélt: ezek a bizonyos föld nélküli tsztagok… Az eredeti gondolat nem arról szólt, hogy ebből a másfél hektárból farmergazdaság legyen, hanem arról szól, hogy ez a háztáji föld, ami bizonyos feltételekhez van kötve, feltétel nélkül váljon azoknak a föld nélküli tsztagoknak vagy állami gazdasági dolgozóknak a tulajdonává. Az már egész más kérdés, hogy ezek az emberek hogy kívánnak tovább is megélni. M eggyőződésem, hogy nagy többségük nem akar önállóan gazdálkodni, hozzászokott a bérmunkás életformához, és a továbbiakban szövetkezeti tag akar lenni. Viszont ők ezzel már valóságos tulajdonosai lesznek a szövetkezeteknek – még ha mindjárt olyan kis darab föld is – , és ezek után még lehetőség lesz, úgy gondolom, a szövetkezeti vagyon osztásánál a szövetkezeteknek arra, hogy ezeket további vagyonokkal vagy kedvezményekkel lássák el. Nem tudom, hogy kik fognak árverezni. Azt tudom, kik lesznek annak a nyertes ei. Nem akarok erről túlságosan sokat beszélni. Rendkívül sok problémát fog fölvetni, és én ezt egyszerűen nem tudom megérteni. Rengeteg kérdés fog felvetődni, amire az idő biztos feleletet ad, és a történelem ítéletet mond. Kőrösi Imre kedves barátomnak m ondom, aki azt mondja, hogy a parasztok értik ezt – persze, hogy értik, nem buták azok! Csak másképp értékelik. Nem úgy értékelik, mint esetleg egy városi ember, aki számára ez a földtulajdon végső soron nem jelent semmiféle érzelmi kötődést, aki számára e gy ilyen árverés egy teljesen normális dolog. Ez egy erkölcsi kérdés. Sokkal mélyebb gyökerei vannak ennek, mint ahogy ezt itt most bizonyos körök megítélik. Az általános vitában figyelmeztettem és kértem a különböző érdekcsoportok kiegyezését. Sajnos, a k apzsiság túl nagy. Pedig most, a szovjet csapatok kivonulása után úgy gondolom, úgy ítélem meg, hogy Magyarországon egy bizonyos hatalmi vákuum keletkezik, ahová nyilván a tőke különböző szándékkal akar betörni, és biztosan vannak jelentős gyarmatosító szá ndékok is, a tőke gyarmatosítása. Nagyon félős, és óriási nagy a magyar Országgyűlés felelőssége, hogyha ezt a törvényt nem megfelelően és nem korrektül hozza meg, a földtulajdon és az egyéb polgári tulajdonok rendezése tárgyában jóvátehetetlen hibákat köv etünk el. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Balsai István igazságügyminiszter úr. Felszólaló: Dr. Balsai István igazságügyminiszter
