Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 24. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 3. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ):
136 2. Emeljük föl az egyéb vagyontárgyak tekintetében nyújtott kárpótlás degressziómentes értékhatárát a föld szintjére, tehát vagyis egymillió forintra. 3. Állapítsunk meg a közbenső tartományban egy új és egységes degressziómentes értékhatárt, pé ldául 6700 ezer vagy akár 800 ezer forintot, s ehhez igazítsuk mind a föld, mind pedig az egyéb vagyontárgyak tekintetében a kárpótlás 100%os mértékét. A Független Kisgazdapárt a kárpótlási törvényt megelőző koalíciós tárgyalások során már több í zben kifejtette, hogy aggályosnak tartja a különböző tulajdoni tárgyak között a kárpótlás mértékében tett megkülönböztetést. Elmondtuk ugyanakkor azt is, hogy a földhöz kapcsolódó ezer aranykoronás degressziómentes értékhatár csökkentését mint kompromisszu mos megoldást azért nem tudjuk elfogadni, mert ezáltal kicsi és életképtelen törpebirtokok tömegét fogjuk létrehozni, és ezzel veszélyeztetjük a magyar mezőgazdaságot. A piacgazdaságra való átállás nehézségeinek és buktatóinak, a keleteurópai piac összeom lásának következményeként máris egyre erőteljesebben jelentkeznek a működési zavarok a mezőgazdaságban. Ez a ma még csak feszült és nehéz helyzet tragikussá fog válni akkor, ha nem sikerül mielőbb életképes és gyümölcsöző magángazdaságot létrehoznunk, amin ek viszont elengedhetetlen előfeltétele, hogy a célszerűségi és az igazságossági szempontokat egyaránt szem előtt tartva megnyugtató módon rendezzük a földtulajdoni viszonyokat. Tisztelt Képviselőtársaim! A koalíciós tárgyalásokon és a parlamenti felszólal ásaink során e kérdésben megfogalmazott álláspontunkat és az ezeket alátámasztó észrevételeinket mind a mai napig fennállónak és helytállónak tartjuk. Éppen ezért nincs okunk arra, hogy az e témakörben korábban már többször kifejtett álláspontunkon változt assunk; továbbra is – mint azt a koalíciós tárgyalás során kifejtettük – azt látjuk az alkotmányellenesség feloldása legüdvözítőbb útjának, ha az egyéb tulajdoni tárgyak tekintetében a kárpótlás mértékének degressziómentes értékhatárát a földdel megegyezőe n egymillió forintban állapítjuk meg. Ugyanakkor az ezáltal jelentősen megnövekvő költségvetési terhekre is figyelemmel javasoljuk, hogy a tényleges kárpótlás több ütemben, időben elnyújtva, tíz év alatt történjen meg. Ennyi idő alatt mindenképpen lebonyol ítható a kárpótlási jegyek vagyoni fedezetét jelentő állami privatizáció, s ezáltal nem kell a privatizációs bevételeket, illetőleg azok egy részén túlmenően más költségvetési forrást a kárpótlás fedezetéül bevonni. Részleteiben az általunk benyújtott módo sító indítvány tartalmazza a javaslatunkat. Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében kijelentem: hiszek abban, hogy ebben a – most már nyugodtan mondhatjuk – maratoni vitában a józan ész és az igazságosság felül fog em elkedni a szűkebb értelemben vett pártpolitikai érdekeken. Hiszem, és bízom benne, hogy az Országgyűlés a kárpótlási törvényt hamarosan meg fogja alkotni, és ami a legfontosabb, jó és igazságos törvényt fog alkotni. Ehhez kérem – és a Kisgazdapárt várja – az önök szíves közreműködését. Köszönöm a figyelmüket! (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Glattfelder Béla a FIDESZ részéről. Felszólaló: Glattfelder Béla (FIDESZ) GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) : Köszönöm. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A FIDESZ szónokai a kárpótlási törvény általános vitájában kifejtették, hogy gazdasági, jogi és igazságossági szempontból elutasítják a törvénytervezetet. Semmilyen körülmény nem kényszerít minket arra, hogy gazdasági és igaz ságossági szempontból felülbíráljuk korábbi álláspontunkat. Alkotmányjogi aggályainkat pedig az Alkotmánybíróságnak a törvénnyel kapcsolatos határozata alapján részben igazoltnak is tekinthetjük.
