Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 24. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 3. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - NAGY FERENC JÓZSEF (FKgP): - ELNÖK (Szabad György): - NAGY FERENC JÓZSEF
133 marxizmusleninizmus, internacionalizmus – zsákutcába vezettek, gazdasági csődtömeget, társadalmi zűrzavart eredményeztek. A tények tudomásul vétele, hogy ez nemcsak magyar jelenség, hanem a kommunista rendszer összeomlása, ebből következik a rendszerből maradt struktúra lebontása és az ebből származó károk, törvénysértések jogi, emberi rendezése. Jut eszembe egy képviselő fels zólalása még az előző ciklusból a 80as évek végén, miszerint a hóhérok együtt vannak jelen az áldozatokkal. Bátor kijelentés volt ez az akkori légkörben, és ugyanilyen bátran kell az elmaradt dolgainkat közösen rendezni. Ha már – miért, miért sem, belsők ülső, nem látható okokból, szemérmességből, politikai gyakorlatlanságból – elmulasztottuk 14 hónappal ezelőtt a diktatúra törvényeit kidobni a történelem lomtárába, akkor az előbbi felismerésekből találjuk meg a modus vivendit, hogy a békés átmenetet, amel ynek óriási eredménye, hogy nem folyt vér, úgy fejezzük be, hogy ne csak a felső vezető személyekben történt változást érzékelje társadalmunk, hanem minden párt választási ígéreteit, a volt politikai személyek megmérettetését, szembesítését és a vagyoni fe lmérést, elszámoltatást is végre kell hajtani az igazság, törvény szellemében emberhez méltóan, nem úgy, ahogyan velük szemben tette a diktatúra. (Taps.) Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság az április 24én elfogadott kárpótlási törvényt a köztá rsasági elnök közbenjárására négy pontban alkotmányellenesnek értékelte. Az első a kiindulási időpont módosítása, mely nem idegen eredeti elképzeléseinktől, a 600/1945ös földreform után bekövetkezett tulajdonváltozások sérelmeinek rendezésétől. Természete snek, jogosnak tartjuk, hogy a 45 előtti sérelmeket rendezzük a nemzetiségekkel, zsidósággal történt sérelmekkel együtt. Emlékszem, 1946ban mint nemzeti bizottsági tag, a svábság vállalta volna, hogy kifizeti a 300 millió dolláros háborús jóvátételt a Szo vjetuniónak, csak ne telepítsük ki őket otthonukból, hazájukból. A lakásokra vonatkozó megoldás szorosan kapcsolódik az önkormányzati, helyhatósági kérdéskörbe, hiszen az államosított házak, épületek a volt tanácsok kezelésébe, használatába kerültek. Mint a helyi ismeretek legilletékesebb testületei, hiszem, hogy e kérdés megoldásában legtöbbet tehetnek. A termőföld esetében nem lehet visszalépni a már elfogadott 50 hektár csökkentés nélküli kárpótlásától. Ha egészséges s főleg hatékony gazdaságokat kívánun k létrehozni, az alapfeltétele e célnak. Hiszem, hogy a meglévő nagyüzemek mint tények kiindulási alapjai lesznek a magántulajdonon alapuló valós szövetkezésnek, társasgazdaságoknak. Megvan ehhez az 50 ezer agrárszakember, a szükséges lóerő, munkagépek, te chnológiák, melyekre lehet építeni s ebből kiindulni, csupán megértést, korrekt partneri kapcsolatokat kell megvalósítani a megbékélés, együttműködés terén, hiszen magánvállalkozónak, szövetkezetnek közös a léte, megélhetése a földből, mezőgazdaságból. Nem félek attól, hogy csökken az élelmiszerellátás. De a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás áttérést, átértékelést eredményez a termelés, termékek vonalán minőségi és mennyiségi vonatkozásban is. S e ponthoz kapcsolódik az árverés, licit mint lebonyolítási technika. Nem kételkedem a jogászok kodifikációs képességében. De abban már igen, hogy a magyar paraszt lelkesedne ezért a megoldásért. Nehéz megmagyarázni, hogy jogos tulajdonához licitálással jusson, még ha ez kötvénnyel is törté nik. Jogos a véleménye különösen azért is, mert egyszerűen nem érti a visszaadás körüli huzavonát. Lásd Normafa, október 4., április 24., majd május 29., melyekre az előzményekben utaltam. Ezzel szemben azt látja, hogy egyes jogutód jogi személyek gátlásta lanul és értéken alul kótyavetyélik el jogszabályokra hivatkozva, tehát legálisan azokat a földeket, amelyeket visszavárnak mint egykori jogos tulajdont. De hol lesznek már ezek a földek a tulajdonrendezésnél? Baranya, Pannonvin, Graetzpuszta. Akárcsak Vil lon versében: Hol van már a tavalyi hó?
