Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 24. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 3. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KATONA BÉLA, DR. (MSZP):
130 Másfél millió embert érint a törvény, nyolc és fél milliót nem érint, márpedig ennek a kárpótlásnak az anyagi részét a tízmillió magyarnak kell vállalnia. Nem változott abban sem a politikai kifogásunk, hogy ez a törvény továbbra sem hajlandó figyelembe venni, hogy az állami vagyonhoz nemcsak az államosított magántulajdon járult hozzá, ha nem a dolgozók munkabére, és ezt az állami vagyont növelte az elmúlt 40 évben. Szeretném képviselőtársaim figyelmét – ebben a vitában valószínűleg utoljára – fölhívni arra, hogy ezek a dolgozók semmivel sem önkéntesebben mondtak le munkabérük egy részéről, mint a tulajdonos a jogos tulajdonáról. Szeretném elmondani, hogy ez a törvény továbbra sem hajlandó figyelembe venni a földdel nem rendelkező tsztagok és tszalkalmazottak érdekét. Azokét, akik ma is ott élnek falun, és mezőgazdasági munkából tartják el magukat és családjukat. Ez a törvény egy mezőgazdasági munkából élő szövetkezeti tag számára alig két hektár termőterületet biztosít. Egy mezőgazdasági termelőszövetkezetnél dolgozó alkalmazott számára még egy hektárnyit sem biztosít. Szeretném fölhívni t isztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy 1945ben a földosztáskor a föld nélküli zselléreknek osztott birtokok átlagos nagysága 4,8 hektár volt. (Közbeszólások: Hold? – Zaj.) Amikor a vita kezdődött, akkor Orbán Viktor egy rémképet festett elénk, és ugyani lyen hörgés fogadta, mint az én előbbi bejelentésemet. Azt mondta, hogy jogilag el fogunk jutni oda, hogy a nagybirtokokat is kárpótolni fogjuk. Kérem, ez a rémkép megvalósult. Ebben a törvényben benne van az, hogy minden nagybirtokost kárpótolni fog a mag yar állam. Nem is akárhogyan. Tessék megnézni a törvényt, és tessék megnézni a hozzá készített számításokat. Körülbelül 5600 nagybirtokos 20 milliárd forintot fog fölvenni kárpótlásként, s a többi mezőgazdasági földtulajdonos, körülbelül egymillióan össze sen fognak 60 milliárd forint kárpótlást kapni. Félek tőle, hogy ezek közül a nagybirtokosok közül kevesen fogják magukévá tenni Esterházy Péter már híressé vált mondását, hogy: "Földet vissza nem kérek." (Közbeszólás középről: Erről nem volt szó!) Azt sem vettük figyelembe, amit szintén az író mondott, hogy úgyis elég bonyolult az ügy, nem kellene ebbe még a grófokat is belekeverni. (Közbeszólások: Uszítás! Ez a demagógia!) A kárpótlásra jogosultak köre kibővült. (Közbeszólás: Részletes vita!) ELNÖK (Szaba d György) : Csendet kérek! (Közbeszólások, derültség.) KATONA BÉLA, DR. (MSZP) : Itt tulajdonképpen elégedettek lehetnénk az új módosító javaslatokkal, hiszen mi is azt mondtuk, hogy a kárpótlásra jogosultak körét jelentősen bővítenie kellene. Nem történt me g a másik jogos igény orvoslása, hogy ezeket a kárpótlásokat egyszerre és egy időben kellene rendezni annak érdekében, hogy ne növeljük tovább feleslegesen a társadalom egyes rétegei közötti feszültséget, és ne tartsuk tovább bizonytalanságban a tulajdonvi szonyok állapotait. Ezek a mi politikai kifogásaink a törvény ellen, konkrétan a módosító javaslatokhoz igazodóan. Szeretném elmondani azt a három gazdasági jellegű kifogásunkat, amely továbbra is megvan, sőt, növekedett az új törvénymódosítás beterjesztés ével. Kónya Imre amikor beterjesztette a módosító javaslatot, azt mondta: a módosítás nem róhat a gazdaságra súlyosabb terheket, mint a korábban elfogadott. Valószínűleg azért mondta ezt, mert nem ismerte a Pénzügyminisztérium számítási anyagát, amely a tö rvény kihatásait tartalmazza. Ez ugyanis egyértelműen bizonyítja, hogy ez az új módosító javaslat 4050 milliárd forinttal fog többe kerülni az országnak, mint a korábban elfogadott. Nagyon sajnálom, hogy képviselőtársaimnak nem volt alkalma, és még most s incs alkalma ezt a számítási anyagot ismerni. Nyilvánvaló, hogy a képviselők akkor fognak tudni helyesen dönteni, ha mögötte a Pénzügyminisztérium által felelősen elvégzett számításokat is ismerik.
