Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 9. kedd a tavaszi ülésszak 16. napja - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
981 az ügyvédség zárt létszámát illető államilag vezényelt számok meghatározásának a jogosítványában sem. Kétségtelen tény, hogy előrelépést jelentett az egész témát illetően a jogtanácsosi tevékenységre vonatkozó törvényerejű rendelet, amely tulajdonképpen megteremtette a munkaviszonyban nem álló, tehát szabad foglalkozású jogtanácsosok működésének azt a közismert formáját, amit ma jogtanácsosi munkaközösségnek hívunk, ahol ezek a korlátozások, amelyek az ügyvédség re vonatkozóan az imént kifejtésre kerültek, nem érvényesülnek. Ezek a félmegoldások, a meg nem oldott kérdések, a bevezetőben említett igények teljes mértékben indokolják a gyökeres változtatást, és ezt a javaslat úgy valósítja meg, hogy az említett két a lapvető kérdésben eltér a jelenlegi helyzettől. Egyrészt megszünteti a munkaközösségi forma kizárólagosságát, másrészt nem tartja fenn az igazságügyminiszternek azt a jogkörét, hogy meghatározza az ügyvéd és az ügyvédjelöltek létszámát. Az előbbi, tehát a munkaközösségi forma kizárólagosságának a megszüntetése nyilvánvalóan azzal indokolható, hogy az ügyvéd a munkaközösségben is alapvetően magántevékenységet végez, maga dönti el, hogy milyen ügyet, mennyi munkát vállal, az ügyvédi tevékenység jellege nem i ndokolja azt, hogy a munkaközösség legyen kizárólagos működési terület. Ami a létszámot illeti, ez volt a legsúlyosabb állami beavatkozás az ügyvédség életébe és arra, az élet minden területén tapasztalható és elhibázott – ma már tudjuk, hogy elhibázott – feltételezésre épült, hogy megbecsülhető az, mégpedig állami szervek útján megbecsülhető, tervezhető, kalkulálható, hogy hány ügyvéd tevékenységére van igény az állampolgárok, a gazdálkodó szervezetek részéről, és általában bírósági jogviták milyen létszám ú jogi képviselőt igényelnek. Ezen érvek komolytalanságára, azt hiszem, hogy nem szükséges hivatkozni. Ami az ügyvéddé válás feltételeit illeti, a törvénymódosításra vonatkozó javaslat fenntartja azt a hagyományos szabályt, hogy csak az folytathat ügyvédi tevékenységet, aki ügyvédi kamarai tag. Az Ügyvédi Kamara tagja viszont akár egyéni ügyvédként, akár irodai tagként működhet. A javaslat a jogi személyiséggel rendelkező társas működés elnevezésénél fenntartja ugyan a munkaközösség elnevezést, mégis egy ko rábban már benyújtott és általunk megismert, értékelt módosítás alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy nem ellenezzük a munkaközösség szónak iroda szóra történő változtatását, tehát a munkaközösség szónak ügyvédi iroda elnevezésével is egyetértünk. Ez a fajta ügyvédi iroda lényegesen különbözik a jelenlegi formától, ezért az elnevezésbeli módosító javaslatot is támogatni kell. Ezzel kapcsolatban további kérdésként merült fel, hogy indokolte más, jogilag szabályozott szervezet létrehozása. Úgy fogla lunk állást – az erre irányuló módosítással kapcsolatban ezt megvitatták az egyeztetés alkalmával az érdekeltek – , hogy nem szükséges. Ez azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy egyéni ügyvédek az irodájuk működésének költségét közösen viselő ún. rezsiközöss éget hozzanak létre. Ez nem külön szervezeti forma, jogi személyisége nincs, a szokásos szerződési szabadságból és egyéb jogszabályokból következően nyitva álló lehetőség az ügyvédek és mások számára is. Ami az ügyvédi kamarai felvételre való jogosultságot illeti, mint lényeges és legfontosabb kérdést ebben a körben, ezt a javaslat ún. alanyi jogként szabályozza. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a felvétel feltételei fennállnak, és nincs kizáró körülmény, a felvételi kérelmet teljesíteni kell. Ezek szerint t ehát az Ügyvédi Kamara köteles felvenni azt a megfelelő, Állam- és Jogtudományi Egyetemi végzettségű, szakvizsgát tett, Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgárt, aki egyébként ügyvédi felelősségbiztosítással ren delkezik, vagy tagja az Ügyvédi Biztosító és Önsegélyező Egyletnek. Ezt a vagylagos feltételt az indokolja, hogy az egyéni ügyvédség bevezetésére tekintettel különös súlyt kap annak a biztosítása, hogy az ügyvéd által okozott kár megtéríthető legyen. Itt e gy pillanatra szeretnék elidőzni, a feltételekkel kapcsolatban szeretnék egy félreértést eloszlatni, amelyet egyébként egy igen jószándékú riport kapcsán a közelmúltban megjelent újságcikk egyik kijelentésével kapcsolatban az
