Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 9. kedd a tavaszi ülésszak 16. napja - A közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 1991. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vit... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - REMPORT KATALIN, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALOGH GÁBOR (KDNP)
974 indokom van, amely arra ösztönzött , hogy én is hozzászóljak ehhez a javaslathoz, mégpedig azok a részei a törvényjavaslatnak, amelyek a társadalombiztosításra vonatkoznak. Amint elolvastam magát a törvényjavaslatot, egyértelművé vált számomra, hogy itt egységes közigazgatási bíráskodásról lenne szó, amely a rendes bírósági szervezeti rendszeren belül működne. Ilyen szempontból a társadalombiztosítás is beletartozna ebbe a bíráskodási rendszerbe. A társadalombiztosítás viszont – mint ahogy tudjuk – nem egészen olyan egységes, nagyon, de nagy on csínján kell bánni az egyes fogalmakkal, és csínján kell bánni a jogorvoslati lehetőségekkel is. Ezt két részben érinti maga a törvényjavaslat: egyrészt az államigazgatási eljárásról szóló törvény módosítása kapcsán, másrészt pedig a Polgári Perrendtart ás módosítása kapcsán, mégpedig olyan mértékben, hogy érdemben változtatná meg a társadalombiztosítás jelenlegi jogorvoslati rendszerét, mégpedig az igénylők, az ellátásban részesülők kárára. Erre szeretném felhívni a tisztelt Háznak a figyelmét, és ez irá nyban fogok módosító javaslatokat beterjeszteni. Azt tudjuk, hogy a társadalombiztosításnál jogorvoslati lehetőség először a társadalombiztosítási tanácsokhoz felszólalás formájában történik, majd a társadalombiztosítási tanács határozata ellen fellebbezés t lehet a megyei társadalombiztosítási tanácshoz, illetve a fővárosi társadalombiztosítási tanácshoz benyújtani. Ezt követően történhet kereset benyújtása, amit már a bíróság bírál el. Vannak olyan intézmények, illetve vannak olyan munkáltatók, ahol társad alombiztosítási tanács nem működik, így a megyei társadalombiztosítási tanács látja el ezeket a feladatokat. Hogy miért tartom ezt annyira fontosnak? Azért, mert a munkáltatóknál működő társadalombiztosítási tanácsok nem társadalombiztosítási szervek, és é ppen ezért nagyon fontos lenne, ha ennek alapján az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslat egyes pontjait módosítaná, illetve felülvizsgálná a most készülő beterjesztésem alapján, módosító javaslatom alapján. A munkáltató, a tanácsi költségvetési els zámoló hivatal, illetőleg a jogutódja és a társadalombiztosítási kifizetőhely ugyanis nem társadalombiztosítási szerv, így nincs olyan elsőfokú társadalombiztosítási szerv, amelynek a társadalombiztosítási tanács által másodfokon elbírált határozata ellen keresetet lehetne indítani. Ha pedig a társadalombiztosítási tanács másodfokú határozata ellen a megyei, fővárosi tanácshoz fordulnak majd fellebbezéssel, akkor a megyei, fővárosi tanács már harmadfokú szervként számít, amit a Polgári Perrendtartásról szól ó 341. szakasz b) pontja nem pótol. A másik ilyen nagyon fontos tényező, amit az igénylők érdekében fontos előterjesztenem, mégpedig az államigazgatási eljárás 72. szakaszának (3) bekezdéséhez kapcsolódik. Ez a törvényjavaslat 4. szakaszában található meg, amely kimondja: "Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van." A kivételek közé a társadalombiztosítási ellátást megállapító határozatok nem érthetők. Márpedig szó sem lehet arról , hogy az igénylő által esetleg kifogásolt összegben, de mégis megállapított ellátás hónapokig, adott esetben évekig ne kerüljön folyósításra a bírói jogorvoslat igénybevétele miatt. Elképzelhetetlen tehát, hogy az igénylő tartósan ellátatlan legyen. A jel enleg beterjesztett törvényjavaslat ezt célozhatja meghatározott esetekben, tehát ezt eredményezheti. Emiatt feltétlenül szükségesnek tartok felvenni a törvényjavaslatba egy olyan módosító rendelkezést, amely lehetővé teszi a megállapított ellátás folyósít ását akkor is, ha a keresetlevelet benyújtották. És itt hívnám fel a figyelmet, hogy a társadalombiztosítás jogorvoslati rendelkezéseit, jogszabályait a törvény 115. szakasz (1) illetve (2) bekezdése írja elő. A 115. § (2) bekezdését ez a törvényjavaslat h atályon kívül helyezi. Éppen ezért én javaslatot fogok tenni, hogy a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 115. szakasz (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lépjen: "Ha egyéb kizáró ok nincs, a megállapított társadalombiztosítási ellátást annak ellenére folyósítani kell, hogy a keresetlevelet benyújtották."
