Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 8. hétfő a tavaszi ülésszak 15. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Dornbach Alajos): - POHANKOVICS ISTVÁN, DR. (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - POHANKOVICS ISTVÁN, DR. (FKgP)
953 A kár mértékéből a kárpótlás mértékéhez a degresszív táblá zat az ahány javaslat, annyiféle lehet. Megítélésem szerint fontos biztosítani azt, hogy egy egymillió forint körüli kármérték meghatározásánál a kárpótlás mértéke lehetőleg 8085% körül legyen, azért, hogy az úgynevezett kis egzisztenciák számára ez az es eménykör valamiféle esélyt biztosíthasson telekvásárláshoz, egy nagyon kis igényű, egyszerű lakóingatlan megvásárlásához, hisz ezek az egyének ilyen jellegű tulajdoni jogaikat vesztették, tulajdonosi jogaikat vesztették el, és az anyagi károk ennek megfele lően így rendezhetők. A kárpótlási jegy utáni kamat mértékére vonatkozóan javaslatomat visszavontam a mai nap folyamán, hiszen ahogy az a három párt javaslatában szerepelt, egy magasabb, kedvezőbb érték után én egy alacsonyabbat nem láttam indokoltnak. A h árom évvel személy szerint nem értek egyet mint kamatozási időszakkal, de a javaslatnak alávetem magam. A földek értékével foglalkozik ötödik módosítási javaslatom. Abban az esetben, ha a földet a volt tulajdonosa egyéni használatra kikéri, vagy majd bérle teztetésre kikéri, nincs jelentősége az ügynek, azonban azon személyek esetén, akik a föld után kamathozadékot számolnak, egyértelműen kedvezően járnak egy irreálisan alacsony földértékelés esetén. ÉszakJugoszlávia földértékadatai, illetve egy normális sz abadpiac földértékadatai bizonyítják, hogy valahol 6000 nyugatnémet márka körül van a föld értéke egy átlagos 2030 aranykoronás terület esetén. Ezekben az esetekben biztosítani kellene, hogy a kultúrák, a növényi – különböző növényi – kultúrák biztosított a eltérő földhasznosítás jelenjék meg a föld értékében, és ennek megfelelően egy sávos javaslattal állok elő: 0tól 10 aranykorona esetén 3000 forint/aranykorona, 11 és 20 aranykorona között 2500 forint/aranykorona, 21 és 30 aranykorona között 2000 forint/ aranykorona és 31 aranykorona fölött 1500 forint/aranykorona értéket. Ebben az esetben a javasolt jegybanki refinanszírozási alapkamat 75%át kitevő hozadék is a termelési kultúrák önköltségében 11,3 tonna szántóföldi takarmány mértékével azonos. NyugatE urópa fejlett mezőgazdaságában a 89 tonnás hozamok esetén 1 tonna a biztonságot jelentő öntözésre és 1 tonna a föld mint alapvető termelőeszköz bérletére reális tartalommal elfogadtatik a termelési költségek között. Magyarország 1990es, 1991es takarmány árai mellett is ez a mérték egy 2030 aranykoronás föld esetén is a takarmányok mintegy 60007000 forint/tonna piaci ára esetén elfogadható terhet jelentene. Inflációgerjesztő hatásról itt elhangzott a mai nap folyamán ellenzéki oldalró l figyelemfölhívás. Megítélésem szerint, ha mintegy kétmillió hektár terület marad abban a körben, ahol a kárpótlási jegy után ezt a hozadékot kell fizetni a mai földjáradék felett, ez mintegy 50006000 forint hektáronkénti átlagos többletteherrel nem jele nt többet 1012 milliárd forintnál, amely az ország mintegy 500600 milliárd forintos mezőgazdasági, élelmiszeripari termelési értékének 2%a. Csak azt tudom kívánni a nemzetgazdaságnak, hogy soha nagyobb inflációs gerjesztő hatás ne jelenjék meg. Egyébkén t pedig a költséginflációt mindig a piac határozza meg, hogy az elfogadtatike, avagy a fogyasztók nem fogadják el. Utolsó módosító javaslatom egy új 22. § bevezetését tartaná fontosnak, még akkor is, ha ez részletszabálynak tűnik. De tekintettel a múlt po litikai rendszereinek az állampolgárok többségénél igen nagyfokú bizalmatlan megjelenítésére, fontosnak tartanám azt rögzíteni, hogy amennyiben egy adott közigazgatási egységben adott mezőgazdasági nagyüzem – szövetkezet vagy állami gazdaság – a volt tulaj donosok földigényének kielégítése során abba a helyzetbe kerülne, hogy a ma használt nagyüzemi szántó, gyep, ültetvény felületének több mint kétharmadára vonatkozóan természetbeni kiadási igény van, akkor a kárpótlási törvény évében megvalósuló földhaszná latbavételi adásnál csak a nagyüzemi használat kétharmadáig terjedjen kötelezettsége, és kapjon két év türelmi időt a nagyüzem arra, hogy gazdasági lehetetlenülése ellen egyfajta minimális földhasználattal
