Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 8. hétfő a tavaszi ülésszak 15. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
949 privatizáció során értéke sítendő vagyontárgyak, részvények és üzletrészek megvásárlására, továbbá termőföld megszerzésére használható fel. Ezzel szemben vannak olyan károsultak, akik koruk, egészségi állapotuk vagy mások miatt nem kívánják vagy nem tudják a kárpótlási jegyet az em lített célokra felhasználni, nem kívánnak vagy nem tudnak vállalkozni. Az ilyen személyek számára – itt elsősorban a nyugdíjasokra, továbbá az egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt legelesettebbekre gondolok – feltétlenül indokolt lehetővé tenni , hogy a kárpótlási jegy névértéke erejéig életjáradékhoz jussanak. Ez a gyakorlatban úgy történhetne, hogy egy külön törvény rendelkezései szerint az említett személyek a kárpótlási jegyüket átadnák a társadalombiztosításnak, aki a kárpótlási jeggyel váll alkozhat, és cserébe a károsultnak havi részletekben életjáradékot folyósít. Ez a megoldás a nehéz szociális helyzetben lévő károsultakat egzisztenciális biztonsághoz juttatná, a kiépítendő szociális háló részét képezhetné. Módosító javaslatunk tehát arra irányul, hogy a kárpótlási jegy bizonyos körben életjáradékra történő átválthatóságára törvényi garancia legyen, ne pedig bizonytalan eseti egyeztetés az állampolgár és a társadalombiztosítás között. Ennek jogi akadálya véleményünk szerint nincs. A koalíci ós pártok közös módosító javaslata nagyon helyesen az önkormányzatokat is kötelezi a kárpótlási jegy elfogadására, az önkormányzati tulajdonú bérlakás megvásárlásakor, maga a törvénytervezet pedig a szövetkezeteket is kötelezi arra, hogy a kárpótlási jegy ellenében a vételi jog útján földet adjon a károsultnak. Ugyanilyen alapon a társadalombiztosítást is lehet kötelezni arra, hogy meghatározott körben és mértékig a kárpótlási jegy ellenében életjáradékot folyósítson. Az életjáradék folyósítása iránti igény természetesen csak azt illetné meg, aki a kárpótlási jegyet kapta, és azt a személyt már nem, aki a kárpótlási jegyet átruházás útján szerezte. További módosító javaslataink szintén a kárpótlási jegy értékállóságát, valamint felhasználhatóságát növelik, é s egyúttal e jegyek inflálódását, valamint az azokkal való manipuláció lehetőségét próbálják kizárni. Ilyen javaslatunk az, amely szerint a kárpótlási jegy ne a törvénytervezetben szereplően a kibocsátástól számított három évig, hanem a felhasználásig kama tozzon. Azt, hogy mi értendő a felhasználás időpontján, a törvény végrehajtási rendelkezése szabályozhatja. Véleményem szerint a felhasználás időpontja a végső felhasználás, tehát például nem az az időpont, amikor a kárpótlásra jogosulttól a szövetkezet me gkapja a kárpótlási jegyet, hanem az az időpont, amikor a szövetkezet felhasználja. A következő két módosító indítványunk a kárpótlási jegynek a privatizációban betöltött szerepét kívánja növelni. A törvénytervezet 8. §ának (3) és (4) bekezdése értelmében a privatizálandó vagyontárgy értékének 520%áig fogadható el ellenértékként kárpótlási jegy. Ezen százalékos határokon belül a konkrét értékesítés során a Vagyonügynökség határozza meg, hogy milyen mértékben fogadható el a kárpótlási jegy. E tekintetben a módosító javaslatunk arra irányul, hogy a Vagyonügynökség által meghatározott mértékig azonos ajánlatok esetén előnyben kelljen részesíteni azt, aki a privatizáció során kárpótlási jegyet kíván felhasználni. A második módosító indítványunk e körben azt c élozza, hogy a törvénytervezet 8. § (1) bekezdésének rendelkezésével ellentétben a Kormány csak forgalomban lévő valamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználását függeszthesse fel, évente legfeljebb összesen 6 hónapos időtartamra, a kárpótlási jegy ek meghatározott sorozatának vásárlási célú felhasználását azonban ne függeszthesse fel. A kárpótlási jegyek meghatározott sorozata vásárlási célú felhasználásának felfüggesztése ugyanis a felfüggesztés szempontjainak önkényes volta miatt az e sorozatok tu lajdonosait indokolatlan hátrányba hozhatja. Végül megemlítem azt a módosító javaslatunkat, mely egy joghézagot pótol, s amely szerint, ha a kárpótlás alapjául kizárólag ingóság szolgál, és a jogosult állandó lakóhelye külföldö n van, akkor az eljárásra a Fővárosi Kárrendezési Hivatal legyen illetékes. A törvénytervezet 10. §a ugyanis, amely megyei, illetőleg a fővárosi kárrendezési hivatalok illetékességét szabályozza, nem tartalmazott rendelkezést az előbb említett esetre. Kös zönöm a figyelmet. (Taps jobbról.)
