Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 8. hétfő a tavaszi ülésszak 15. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - MOLNÁR ISTVÁN (MDF)
950 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Molnár István a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Molnár István (MDF) MOLNÁR ISTVÁN (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint magángazdálkodó és mi nt vállalkozó iparos szeretnék egykét gondolatot hozzáfűzni a kárpótlási törvény megalkotásához. Igaz, hogy az iparosság egy halvány, de irigyelt réteg volt az elmúlt évtizedekben, nem játszott fontos szerepet a nagy számok törvényében és a társadalomban, de ki merem jelenteni, hogy a társadalomnak a leghatékonyabb része volt, és ma is az. 194950ben Magyarországon több mint 210 ezer önálló iparos dolgozott. Az államosítás következtében az iparosság szinte megsemmisült Magyarországon. Ránk lett erőszakolv a a gigantománia, hogy mi nagy ipari ország leszünk. Most már tudjuk, hogy mivé lettünk. 1990ben Magyarországon 260 ipartestület újjászerveződött. Ezeknek az ipartestületeknek jogos igénye, hogy apáik, nagyapáik munkájával és anyagi hozzájárulásával építe tt iparosházakat visszakaphassák, amelyeket annak idején minden kártalanítás nélkül államosítottak. Az Ipartestületek Országos Szövetségének meggyőződése, hogy a nemzetgazdaság fejlődésének motorja, a polgárosodás alappillére a magántulajdonon alapuló egyé ni és társadalmi vállalkozások, kis gazdaságok sokasága. A kárpótlási törvény nagy lehetőséget adott a kisvállalkozások, a kis egzisztenciák tömegeinek talpraállítására, és ezen keresztül az egész magyar gazdaság fejlődésének megindítására. Szeretném ismer tetni önökkel az Ipartestületek Országos Szövetségének javaslatát a kárpótlás megoldásának elveire. 1949. június 8a után már a kis egzisztenciák vagyonának elvételére került sor. Ennek megfelelően a törvény célja először a kis egzisztenciák lehető legnagy obb mértékű helyreállítása legyen, ez most megoldható. Ezek rendezése után lehet más, bonyolultabb kérdések megoldására rátérni. A föld és a családi jellegű kisvállalkozások termelőtőkéjének kérdését minden más vagyoni és kárpótlási kérdést megelőzve tényl egesen rendezni lehet, szinte azonnal, az alábbi alapelvek szerint. Vissza kell adni a földet az ősei foglakozását folytatni akaró parasztnak, a parasztságra bízva, hogy milyen mértékben folyamodik saját sorsa jobbítása érdekében a valóban önkéntes szövetk ezésre. Vissza kell adni a termelőeszközt a saját régi vagy ősei foglalkozását folytatni akaró kis egzisztenciáknak. Szigorúan biztosítani kell minden szabályozás szektorsemlegességét, és a különböző gazdálkodási formák szabad versenyét. A kárpótlási törvé nynek lépcsőzetes és a probléma bonyolultságát figyelembe vevő rendezését kell biztosítani. Az első lépés csak a legnépesebb és leginkább sújtott rétegnek, a kis egzisztenciáknak a kielégítése és helyreállítása lehet. Ez megfelelően előkészíti a talajt a b onyolultabb kérdések rendezése számára. A kárpótlási törvény kedvező hatásának teljessé tételét kiegészítő szabályozókkal kell segíteni. A törvénynek ki kell mondania, hogy a kárpótlás során a teljes vagyon visszaadásával feltétlenül meg kell adni az újrak ezdés lehetőségét a csak saját maguk és a segítő családtagjaik munkájára támaszkodó kis egzisztenciáknak. Lehetővé kell tenni a kiegészítő tulajdonszerzés lehetőségét az önálló vállalkozás helyreállítására. Lehetővé kell tenni a kiegészítő tulajdonszerzést és az újrakezdést hitellel, lízingeléssel és más, hasonló konstrukciókkal. Szeretném felhívni a figyelmet különösen erre az utolsó pontra, hogy meg kell teremteni a lehetőséget, hogy az iparosság is jusson kedvező hitellehetőségekhez. Érdekeltté kell tenn i, hogy hosszabb távon is érdeke legyen a munkanélküliek alkalmazása. Gondolom, ennek jelentősége egyértelmű. Merem állítani, hogy a jó befektetésekkel piacképes árukat fog termelni. Hiszen ezek az emberek már eddig is bizonyítottak, mertek vállalkozni, me rtek kockáztatni. Olyan törvényeket és rendeleteket kell alkotnunk, amelyek hosszú távon biztosítani fogják azoknak az embereknek az életteret, akik dolgozni, előrejutni akarnak és nem károgni és irigykedni.
