Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 8. hétfő a tavaszi ülésszak 15. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - PETŐ IVÁN, DR. (SZDSZ)
938 amely ezt lehetővé teszi, ami tulajdonképpen kívánatos is lenne, mármint a természeti követelményeket betartó emberi tevékenység jelenléte a természetvédelmi területek körüli, szintén védett termőföldövezetekben. Ez utóbbi viszont viszonylag terjedelmes eljárás, szabályozási jellegű javaslat, amit egyébként Rott Nándor képviselőtársam logi kusan még tovább bővít. Ezért ha a rövidebb változat fogadható el, akkor mindenképpen javaslom, hogy az eljárási szabályok között a 9. §t is módosítsuk, miszerint a megyei, fővárosi kárrendezési hivatal munkájában az elsőfokú természetvédelmi hatóság, az Országos Kárrendezési Hivatal munkájában a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium szakhatóságként vesz részt. Ezt azért tartom fontosnak, mert a természetvédelmi oltalom alá eső területek visszaigényelhetőségének kérdései speciális természetvé delmi szakértelmet igényelnek, ezért éppen a vitás kérdések időbeni szakszerű megoldása érdekében célszerű a természetvédelmi hatóságokat bevonni. Tisztelt Országgyűlés! Az előadott természetvédelmi szempontok bekerülését a törvénybe mindenképpen nemcsak j ogosnak, hanem racionálisnak is tartom, mivel ezek a földek mező, erdő- stb. gazdálkodási szempontból, tehát az ilyen értékűeket tekintve messze az átlag alatt vannak. Így például gyepterületeink az országban átlagos aranykoronaértéke 8,24 hektáronként. Ezzel szemben a védett területeken ez az érték csak 4,33. A javaslatban nem véletlenül használom a föld megnevezést a termőföld helyett, mert a föld szélesebb fogalomkörébe olyan, nem termőföldkategóriák is beletartoznak, amelyeknek természetvédelmi érték e egyébként magas. Tisztelt Országgyűlés! Igaz, hogy a kárpótlási törvény éppen a működő privát tulajdon kívánatos elterjedését célozza, de igazi közügyeink, mint jelen esetben a természetvédelem, a legigazibb magánügyeink is. Ez az a tipikus eset, ha a jó l felfogott jövőnk szellemében gondolkodunk, amikor a közügy és magánügy egybe kell, hogy essenek. Ezért kérem, támogassák javaslataimat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Pető Iván a Szabad Demokrat ák Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Pető Iván (SZDSZ) PETŐ IVÁN, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták képviselőcsoportja bejelentette itt a Házban is és a nyilvánosság más fórumait is fölhasználta bejelentésére, hogy a részletes vit ájában ennek a törvénytervezetnek nem kíván részt venni. Én mégis türelmüket kérem, hogy a nem részvevést kicsit részletesebben indokoljam a frakció nevében. Korábban, amikor bejelentettük, hogy a részletes vitában nem veszünk részt, alapvetően más volt a helyzet. Az indok itt a képviselőházban is elhangzott: azért nem veszünk részt a részletes vitában, mert a módosító indítványok – részben kormánypárti vagy nagyobb részben kormánypárti módosító indítványok – olyan szerteágazóvá teszik a módosító indítványo kat, olyan áttekinthetetlenné teszik a törvény tervezetét, hogy nem tudjuk pontosan, melyek azok az alapelvek, amelyek mentén törvényt lehet alkotni, amihez hozzá kívánunk szólni. Mikor ezt elmondtuk, akkor még más volt a helyzet, mint most. Azóta, mint tu djuk és mint a nyilvánosság is tudja, egy hárompárti megállapodás született, amely rendet teremtett egyfajta módon ezekben a szerteágazó módosító indítványokban. Azonban mi mégis fönntartjuk a véleményünket, hogy nem kívánunk hozzászólni a részletekhez; az indok természetesen más. Mi úgy látjuk, hogy a hárompárti megállapodás tulajdonképpen másfajta elv alapján jutott közös nevezőre, mint amit mi elfogadhatónak tartottunk volna. Mi úgy látjuk, hogy nem gazdasági vagy morális megfontolások alapján született meg a hárompárti megállapodás és születik meg feltehetően
