Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 5. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - DÉNES JÁNOS (független) - ELNÖK (Szabad György): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
73 Tisztelt Ház! Az első megoldáshoz a közreműködésünket, a második megoldáshoz az egyetértésünket tudom felajánlani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Reagálásra kért szót Dénes János képviselőtársunk. Kérem. Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen megtisztelő számomra, hogy dr. Katona Béla, az MSZP budapesti listáján a Parlamentbe jutott országgyűlési képviselő annyira megtisztelt, hogy személyes tapsomat nyilvántartásba vette. (Gyér taps.) ELNÖK (Szabad György) : Szólásra következik Glattfelder Béla , a Fiatal Demokraták Szövetségének második szónoka. Kérem. Felszólaló: Glattfelder Béla a FIDESZképviselőcsoport nevében GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő kárpótlási törvénytervezet parlamenti vitáját megelőzté k e törvény gazdasági hatásait boncolgató szakmai viták. A vitákban résztvevők egyetértettek abban, hogy a törvénytervezet konkrét hatásait rendkívül nehéz megítélni, hiszen azt sem lehet tudni, hogy a törvény alapján például hány hektár kerül visszaadásra egykori tulajdonosainak. A nagyfokú bizonytalanságra jellemző, hogy ez a földterület a Kormányhoz közel álló szakemberek véleménye szerint lehet 300 ezer, 1 millió, de a legutolsó becslések szerint akár 2 millió hektár is, ha azok az egykori tulajdonosok is visszakapják földjeiket, akik nem állandó lakosok a tsz által érintett önkormányzat területén. De ki tudná megmondani, hogy mennyi kárpótlás jár a közel 60 ezer lakás, a többezer vállalat, kiskocsma, üzlet, gyógyszertár egykori tulajdonosainak? Tehát az Országgyűlésnek úgy kell döntenie, hogy nem tudja, a szavazáskor hány milliárd forint állami vagyont juttat az egykori tulajdonosoknak. Mi nagyon szeretnénk, ha erről az összegről valamilyen pontosabb adattal rendelkeznénk. A FIDESZ már a parlamenti válas ztásokat megelőzően is azt hangsúlyozta, hogy a legfontosabb gazdaságpolitikai cél az infláció megfékezése. Úgy ítéljük meg, hogy az infláció elsősorban azokat sújtja, akik nem tudnak vele lépést tartani. Ezek az emberek tömegesen szegényednek el, válik he lyzetük egyre reménytelenebbül kilátástalanná. Az infláció egyik fő forrása pedig az államadósság. Ezért mi az államadósságot az állami vagyon privatizálásából befolyó összegekből csökkenteni kívánjuk. Ez egy olyan gazdaságpolitikai értékválasztás, amely e z idáig is megkülönböztetett minket számos más párttól. Igaz, az infláció megfékezését többen is zászlójukra tűzték, de a cél követőinek tábora megítélésünk szerint ebben a vitában is tovább csökkent. Nézzük meg azonban, egyáltalán mekkora az az állami vag yon, amelyet privatizálni lehetne. Léteznek olyan optimistának minősített becslések, miszerint az Állami Vagyonügynökségen keresztül akár 17002000 milliárd forint értékű vagyont lehetne értékesíteni, amelynek közel a fele illetné meg az államot. Ezen priv atizációs bevételeknek egy részét a mintegy 14001500 milliárd forintra becsült államadósság törlesztésére kellene fordítani. Ezzel jelentősen csökkenthetnénk az államadósság kamatterheinek a költségvetésre gyakorolt nyomását. Az állami vagyonból azonban a z átalakulási törvény értelmében közel 100200 milliárd forintot át kell adni az önkormányzatoknak a privatizálandó vállalatok belterületi földértékének megfelelően. A tanácsi alapítású vállalatok önkormányzati kézbe adása legalább 200 milliárd, a társadal ombiztosításnak átadandó 100 milliárd forint tovább növeli ezt az összeget. Ha hozzávesszük ehhez azt, hogy az átalakulási törvény értelmében az önigazgató vállalatok értékesítésekor befolyó ellenérték 20%a a céget illeti meg, ami körülbelül újabb 150200 milliárd forintot jelent, és az alkalmazottak számára is lehetővé akarjuk tenni, hogy 50100 milliárd forint értékben