Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 5. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KATONA BÉLA, DR. (MSZP)
70 kártalanítás nélkül állami tulajdonba vett ingatlanokról" van szó. Azt hiszem, érzékelhető a különbség, hogy Németország és a német alkotmánybíróság hogyan tekinti a jogalapot illetően a kérdés rendezését magára nézve kötelezőnek. Ennyit kívántam mondani, tehát szó sincs sehol sem a mienktől eltérő végleges vagy befejezett rendezésről. Köszönöm szépen. (Taps jobbról.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Katona Béla, a Szocialista Párt második szónoka. Felszólaló: Dr. Katona Béla az MSZPképviselőcsoport nevében KATONA BÉLA, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a rövid, 16 oldalas törvény az elmúlt hónapokban több vitát kavart talán, mint az összes többi együttvév e. S nemcsak ez a baj, hogy sok volt a vita, hanem az a baj, hogy ezeknek a vitáknak jelentős része nem szakmai érvekkel, hanem érzelmekkel és politikai hangulatkeltéssel folyt. Nemrég itt a Parlamentben is jelentkezett, amikor patak vér kezdett becsordogá lni, és hadd tegyem hozzá, ma reggel ugyanezt a hangulatot érzékeltem. Én nem azon vagyok meglepődve, hogy Csurka István napirend előtt szót kapott, azon sem vagyok meglepődve, amit mondott, sőt még azon sem nagyon, hogy a kormánykoalíció tagjai és Dénes J ános megtapsolták. Azon igen, hogy néhány olyan, általam nagyrabecsült, józan gondolkozású képviselőt is tapsolni láttam, akiktől sokkal inkább elvártam volna, hogy komolyan elgondolkozik azon, mit is hallott. (Közbeszólás.) Szeretném elmondani, nem kértem szót, mert nem éreztem személyesen megtámadtatva magamat, mert nem én hozom a döntéseket a rádióban, hogy milyen hirdetéseket adjanak le. De azt is szeretném elmondani, ezt a hirdetést én sem engedtem volna leadni, mint ahogy azt sem engedném, hogy azt ad ják le, ennél az újságnál nem dolgoznak zsidók vagy ennél az újságnál nem dolgoznak fasiszták. Én úgy gondolom, az újságokat az irodalmi értékük kell hogy mérje, s ezért minden barátomat és ismerősömet is rábeszélném, hogy olyan írók színműveire is menjene k el, akiket a korábbi kommunista rendszer József Attiladíjakkal szégyenbe hozott. (Taps balról.) Ha ezeket a túlzásokat, s ezeket a hangulatkeltéseket leszámítjuk, ez az ügy akkor is rendkívüli fontosságú. Fontos politikai szempontból, mert ennek a törvé nynek a kapcsán valamennyi pártnak színt kell vallania arról, hogy mi az álláspontja a társadalmi igazságosságról, s fontos gazdaságilag, mert, s ezt már közösen kell egyértelműen rendeznünk, ez a tulajdonviszonyokban meglevő jelenlegi esetlegesség, hiszen valamennyien látják, hogy ez akadályozza a privatizációt és a piacgazdaság további építését. Ezért a mi frakciónk támogatja azt, hogy ez a téma minél hamarabb az Országgyűlés napirendjére kerüljön. A témát igen, de ezt a javaslatot nem. Ez a javaslat ugya nis többszöri átdolgozás után sem tartalmában, sem színvonalában nem felel meg a téma kiemelt fontosságának. Magán viseli a kormánykoalíción belüli vitáknak a következményeit, és a mai napon számomra fény derült erre, a Kormányon belüli vitáknak a következ ményeit is. Elnézést kérek a hasonlatért, de ez a javaslat számomra úgy tűnik, mint hogyha három bölcsész egy délutáni sörözés közben fogalmazta volna meg, s utána elfelejtették volna jogász és közgazdász barátaikat megkérni, hogy nézzék át ők is, milyen a tervezet. Ez a javaslat ugyanis jelenleg politikailag átgondolatlan, jogilag megalapozatlan és közgazdaságilag a hatásai között sok veszélyes elem van. Nem véletlen tehát, hogy az eddigi vitában is – akár Torgyán József, akár Orbán Viktor jogilag, Nyers R ezső vagy Tardos Márton közgazdaságilag – szinte ízekre szedték a javaslatot. Szeretném nagyon röviden az általános vita jellegéhez kapcsolódóan indokolni mind a három állításomat. Azzal kezdeném, azzal valamennyiünknek tisztában kell lennünk, hogy a kárpó tlási ügyeket itt, most, ennek a törvénynek a kapcsán véglegesen rendezni kellene. Nem szabad, hogy ebben a törvényben olyan homályos megfogalmazások maradjanak, amelyek jelenleg a 21. §ban
