Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 26. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
495 - Hogyan látja miniszter úr az agrár kutatóintézetek eddigi szer epét az agrárágazat eredményeinek elősegítésében és milyen szerepet szán nekik a jövőben? - Hogyan látja eredményes működésük lehetőségeit 1991ben, tekintettel arra, hogy a nemzetgazdaság jelenlegi helyzetéből való kitörés egyik területe az élelmiszergaz daság lehet, amikor a piacgazdaságra való áttéréssel, a mezőgazdaság strukturális átrendeződésével nő a tudomány szerepe az agrárágazatban. - Végül milyen egyéb pénzügyi forrásokból látja lehetségesnek működésük feltételeinek biztosítását, tekintettel arra , hogy a kutatóintézetekben dolgozók véleménye szerint az egyéb forrásokból, például a vállalati megrendelésekből történő bevételi lehetőségeik, a vállalatok anyagi helyzetének romlása miatt ugyancsak nagymértékben csökkennek. Köszönöm a figyelmet. Várom v álaszát. (MSZP padsoraiban taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter úr válaszol. Dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter válasza GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Elnök Úr! Tisz telt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Körösfői képviselő úr interpellációjában a valóságnak megfelelően az ÁTK példáján keresztül vázolta a magyar mezőgazdasági kutatás válságos helyzetét. Felvetését és a feltett kérdéseket tehát indokoltnak, jogosnak és nem utolsósorban nagyon is időszerűnek tartom. A konkrét kérdések megválaszolása előtt a következő kiegészítést szeretném tenni. Az Országgyűlés 1990. december 30i ülésnapján elfogadta az 1990. évi CIV. törvényt, amely az agrárkutatóintézetek támogatás át mintegy felére csökkentette, az előirányzott 616 millió forint támogatást 316,8 millió forinttal hagyta jóvá. Ezen túlmenően 100 millió forinttal csökkentette a tárca felújítási, nagyjavítási, kiadási támogatását is, amely az agrár kutatóinté zeteket is érinti. A kutatóintézetek költségvetési támogatásának ilyen mértékű csökkentése kritikus helyzetbe hozta az intézeteket, ezért a tárca vezetése Nagy Ferenc József miniszter úr aláírásával a döntést követően azonnal a Kormány elnökéhez fordult az zal a kéréssel, hogy a költségvetési ék terhére az eredetileg igényelt támogatást biztosítani szíveskedjék. A tárca vezetése jelezte azt is, hogy a fenti döntés hatására kutatóintézeteink válságos helyzetbe kerültek. Ezen előzetes jelzés után ezen igényt a Kormány felé kormányelőterjesztés formájában megismétlem. A támogatások csökkentésének drasztikus hatását bizonyítja, hogy a főhivatású kutatóintézetek 1088,8 millió forint 1991. évi előirányzatkiadással szemben mindössze 316,8 millió forint támogatást k aptak. Ilyen mértékű 772 millió forint saját termelésből és szolgáltatásból származó bevétel elérését igényli, amelyet a kutatóintézetek az egyébként is nehezedő gazdálkodási körülmények miatt képtelenek előteremteni. Következésképpen az intézetek egy rész e az év második negyedévétől kezdődően fizetésképtelenné válik. Fokozza a problémát az, hogy az intézmények a csökkentett támogatást havi átutalással kapják, bevételeik pedig a mezőgazdaság sajátosságából adódóan az év másik felében várhatóak, így bár bizo nyos helyeken most sincs lehetőség a bevételekből a hiányzó béralap fedezésére. Képviselő úr azon kérdésére, amely az agrár kutatóintézeteknek a mezőgazdaság eredményeiben betöltött jelenlegi és jövőbeli szerepére vonatkozik, válaszom a következő: a mezőga zdaság és élelmiszeripar fejlesztésében, elsősorban a biológiai alapok fejlesztésében, a technológiai kutatásban, valamint a gyártmányfejlesztésben meghatározó a kutatóintézmények tudományos kutatófejlesztő munkája. A nemesítési és agrotechnikai kutatások eredményei biztosították, hogy a hazai
