Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 26. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - Interpellációk: - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
494 Köszönöm. Zombori Mátyás képviselőtársunk a miniszteri választ nem fogadta el. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a miniszter úr válaszát. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, az Országgyűlés a miniszteri választ 133 "igen" szavazattal 71 ellenében, 14 tartózkodás mellett elfogadta. Körösfői László, MSZP képviselője interpellálni kíván a földművelésügyi miniszterhez A m agyar mezőgazdasági kutatás válsága tárgyában címmel. Körösfői László képviselőtársamat illeti szó. Interpelláció: Körösfői László (MSZP) - a földművelésügyi miniszterhez - "A magyar mezőgazdasági kutatás válsága tárgyában" címmel KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) K öszönöm Elnök Úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az állami költségvetés 1990ben 520 millió forinttal támogatta az agrárkutatóintézeteket. Ez az összeg 1991re 316 millióra csökkent. A csökkenés drasztikus, több mint 40 %os mértéke az agrártárca te rületén számos, igen jelentős kutatóintézetet nehéz helyzetbe hoz. Példaként hadd hozzam fel az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központot, melynek székhelye jelenleg még Gödöllőn van, mely kutató központ az 1990ben kapott közel 120 millió forint tal szemben 1991ben csak 67 millió forint költségvetési támogatást kap, mely összeg a bérköltségeket sem fedezi, és nem nyújt semmilyen lehetőséget a fenntartási költségekhez való hozzájárulásra. Így az intézet vezetői a drasztikus létszámleépítés kénysze rhelyzetébe kerültek, melynek során nemcsak az egészséges szelekcióra kerül sor, hanem az értékes kutatási kapacitások felszámolására is, mely nem érdeke a népgazdaságnak. A gödöllői mezőgazdasági kutatás 100 éves múltra tekinthet vissza, amikor is az akko ri mezőgazdasági kormányzat, felismerve azt a tényt, hogy a kisállatok tenyésztésének előmozdítása nemzetgazdasági érdek, egy központot létesített Gödöllőn ahol a tyúkfélék, a házinyúl és a méh nemesítésével, valamint az okszerű takarmányozás lehetőségeive l kívántak foglalkozni. Ez a gödöllői kisállattenyésztési centrum néhány évtized alatt országos hírnévre tea szert. A háború után szinte a semmiből itt teremtették újra a magyar baromfitenyésztést, itt kutatták ki azokat a hazai termesztésű takarmányfélesé geket és melléktermékeket, melyeket az igen drága importtakarmányféleségek helyett lehet a baromfik etetésénél eredményesen felhasználni. Innen indult el az ; azóta nemzetközileg is elismert nyúltenyésztés is. Itt folynak a méhészeti kutatások, itt létesül t az ország egyetlen méhészeti múzeuma. De ami a legfontosabb az egészben, az itt működő kutatóknak mindig a legszorosabb kapcsolataik voltak a gyakorlati élettel. Jól tudták, hogy a kutatások eredményeit be is kell vezetni a termelői gyakorlatba. Az elmúl t 2030 évben kistermelők tízezrei fordultak meg itt, és szereztek saját termelésükben felhasználható tapasztalatokat. Ez a gyakorlat számára rendkívül hasznos kutatási tevékenység azonban a jelen körülmények között nem folytatható, pedig országunk mai hel yzetében éppen ezeknek az ágazatoknak a gyors fejlesztése lenne indokolt, egyrészt a kisállatok gyors szaporulata és viszonylag kisebb induló beruházások miatt éppen ezekkel lehetne és lenne várható a magánvállalkozások gyorsabb indulása, valamint ezekben a fajokban képzelhető el olyan különleges termékelőállítás, ami a kívánatos piacokra való bejutást lehetővé teszi. Csak megjegyezni kívánom, hogy véleményem szerint Gödöllő városnak és az országnak egyaránt az az érdeke, hogy abban a városban, ahol a legma gasabb szintű mezőgazdasági szakemberképzés folyik, ahol a legtöbb országos jelentőségű agrár intézmény összpontosul, melyek jelentős nemzetközi kapcsolattal is bírnak, ott a kutatás is megfelelő feltételek mellett folyjék. Tisztelt Miniszter Úr! A gödöllő i példát a mezőgazdasági kutatások fontosságának és hasznosságának, valamint válságának bizonyítására hoztam fel. Mindezek alapján a következő kérdésekre várom tisztelt miniszter úr válaszát:
