Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 26. kedd, a tavaszi ülésszak 8. napja - Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az egyes nyugdíjak felülvizsgálatához szükséges adatszolgáltatásról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
470 adatok birtokában a tisztelt ház a képviselők is jobban tudták volna elhelyezni a törvény fontosságát a törvénykezés folyamatában. Nem ilyen egyszerű a kérdés a 2. § kapcsán, mert igaz - és egyetértek azzal , hogy rendezni kell azt az ellentmondásos helyzetet, hogy a társadalombiztosítás által fizetett járulék nem része a társadalombiztosítás rendszerének. Ezt el kell intézni. De csak idáig lehet ezt a kérdést globálisan elintézni. Utána már nagyon óvatosan kell a kérdéshez fognunk, mert sokszor hangzik el - szinte jelszószerűen , hogy Európa felé menetelünk. Hadd figyelmeztessem magunkat, hogy Európa individualista, azaz az egyéni elbírálás elvét tartja magáénak. Embercsoportok, rétegek globális ítélete nem európai, hanem egy diktat órikus rendszer sajátossága. És ez a javaslat embercsoportokról akar ítélkezni anélkül, hogy egyénileg minősítené őket, anélkül hogy keresné az egyén érdemét vagy érdemtelenségét. A javaslat minősít már általánosságban is azzal, hogy csak bizonyos tevékeny séget ismer el, és annak is csak egy kis részét ismeri el, a többit egy új minősítési formának akarja alávetni. És valamiről megfeledkezik. Megfeledkezik a nemzeti ellenállás részvevőiről, a háborúellenes, antifasiszta magatartást tanúsítók jelentős részér ől. Kis csúsztatásnak érzem azt, amit az államtitkár úr mondott, mert csak egy kitüntetésre vonatkozik a javaslat e tevékenységi körben, e magatartási körben, csak a miniszterelnöki elismerésre. Elhangzott itt már a Szabadság Érdemrend - megint egy csúszta tás , amit azért tartok nagyon furcsának, mert ha igazságot akarunk, akkor azt csak igazsággal szabad elérnünk. Az igazságtalan, hogy akik 1946ban ténylegesen az első magyar köztársasági elnöktől, az Ideiglenes Nemzetgyűlés által alapított Szabadság Érde mrendet kapták meg tevékenységükért, azt összecsúsztatjuk az 1957ben kiosztottak névsorával. Ez nem tisztességes eljárás azokkal szemben. És ugyanilyen nem tisztességes eljárás - amit ugyancsak az államtitkár úr vetett fel , amikor a sátoraljaújhelyieket ugyancsak a pufajkásokkal keveri össze, holott tudhatja, vagy utánanézhetett volna, hogy a sátoraljaújhelyi börtönlázadásban részt vevők közül volt, aki 1956 után börtönben ült. Nem tisztességes ez. Megfeledkezik a javaslat arról, hogy voltak tisztességes emberek viszont, akik szót emeltek a könyörtelen háború ellen, akik a koncentrációs táborok ellen emeltek szót, akik a magyar nép pusztítása ellen léptek fel, s voltak, akik nemcsak szavukat, hanem kezüket is felemelték ez ellen. Azoknak a jelentós részér ől akar a javaslat megfeledkezni, akik mentették az ország becsületét abban az időszakban, amikor Magyarország nemcsak a Szovjetuniónak, hanem az Egyesült Államoknak is hadat üzent. És mint hadüzenő fél, egyik leghűségesebb támogatója volt a fasizmusnak. ( Zaj, folyamatos bekiabálások.) A javaslat meg akar feledkezni ezen emberek jelentős részéről, és nemcsak azokról, akik háborúellenes magatartásukkal emelkedtek ki, hanem akik az ország újjáépítését is megpróbálták gyorsítani; és Európában elsőként épült új já az ország. Hadd mondjam azt is, hogy nem véletlen, hogy azok az emberek, akikről szólok, s akikről nem szól a javaslat, azok mikor kapták meg az elismerést. Már nem időben kapták meg, mert a rendszer, amely 1948 után hatalomra került Magyarországon, az ugyancsak nem akart tudomást venni ezekről az emberekről, nem akarta elismerni ezeknek az embereknek az állhatatosságát, hitelességét, és a Rákosidiktatúra ezeknek az embereknek a jelentős részét is a szenvedők sorába sorolta. Lehet, ső t biztos, hogy különböző kitüntetések, díjak tulajdonosai között érdemtelenek is vannak. De ez senkinek nem ad arra felhatalmazást, hogy igaz embereket megbántson. Rendelkezik és rendelkezhet a Kormány olyan eszközökkel, amely az érdemtelenektől megvonja a kitüntetéseket. Tudom, hogy az antifasiszták, ellenállók egy részét a korábbi időszak nem ismerte el. Ezt pótolni kell. S úgy lenne európai a törvény, hogyha a korábbi időszaknak ezt a hiányosságát pótolná. Nem tudom, miért kell megfeledkezni erről. De az ért, hogy akik méltán kapták, azt most kidobjuk, az viszont nem igazán európai.
