Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 7. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ZSUPOS LAJOS (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DARÓCZY ZOLTÁN, DR. (MSZP)
422 (Szünet 16 óra 17 perctől 16 óra 37 percig – Elnök: dr. Szűrös Mátyás – a jegyzői székeket Tóth Sándor és Boros László foglalják el) ELNÖK (Szűrös M átyás) : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem helyet foglalni. Folytatjuk a kárpótlási törvényjavaslattal kapcsolatos általános vitát. Kétperces reagálásra kért szót Zsupos Lajos képviselőtársunk. Megadom a szót Zsupos Lajos képviselő úrnak , Magyar Demokrata Fórum. Kérem. Felszólaló: Zsupos Lajos (MDF) ZSUPOS LAJOS (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak néhány pillanatra venném igénybe türelmüket. Tudom, hogy az Országházban gyakran hivatkozunk újabban a Bibliára. Meg kell mondjam, nek em nem volt ilyen szándékom a Tardos úr által felvetett témában idézni a Bibliát, úgyhogy elnézést kérek, hogyha ez megtévesztő volt. Ez saját kútfőből és véletlenül jött így össze. Köszönöm. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Kérem. Szólásra következik dr. Daróczy Zo ltán képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Dr. Daróczy Zoltán (MSZP) DARÓCZY ZOLTÁN, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat számos helyen bizonyos számításokkal is foglalkozik, nevezetesen néhol s zoroz, néhol oszt. Én egy ilyen egyszerű osztási eljárással szeretnék rámutatni egy alapvető problémámra a beterjesztett javaslattal kapcsolatban. Balsai István igazságügyminiszter úr bevezető expozéjában bátorkodott néhány adatot a plenáris ülésen ismert etni, és ezen adatok alapján én kiszámítottam néhány következményt, és ezt szeretném Önökkel megosztani. Az igazságügyminiszter úr adatai alapján egy hektár föld kárpótlására 10 000 forint jutna. Meglepő, ugyanis tudomásom szerint egy hektár fö ld nincsen egészen két katasztrális hold, ez azt jelenti, hogy 56 aranykoronás földekről beszél az igazságügyminiszter úr. Úgy tudom, hogy talán még a Hortobágyon sem tudnánk 400 millió hektárnyi ilyen földet találni. A másik adata az igazságügyminiszte r úrnak úgy szólt, hogy lakásokra, illetve üzlethelyiségekre, amit elvettek, 400 ezer darabot, erre körülbelül 20 milliárd forint kárpótlás jutna. Megint egyszerű számítással ez lakásonként vagy üzlethelyiségenként átlagosan 50 ezer forint kárpótlást jelen t. Ez mai viszonylatban Budapesten talán 1 négyzetméternyi területet jelent lakásban, vidéken esetleg egy WChelyiséget. A harmadik adata az igazságügyminiszter úrnak az ipari üzemekre vonatkozott – a '49 utáni ipari üzemekre – , ahol szintén mondott két a datot, és az osztás alapján az jött ki nekem, hogy egy ilyen ipari üzem kárpótlására átlagosan több mint 2,5 millió forint jutna. S kérdeztem magamban, hogy mi lehet az oka ennek az egésznek. Mi van emögött? Milyen érdekviszonyok határozzák meg ezeket a do lgokat? És sajnálattal kell megállapítanom, függetlenül attól, hogy mi a véleményem most a kárpótlási törvényjavaslatról, végletesen diszkriminatív ez a kárpótlási javaslat a falura nézve. A másik, ami nem számadat, hanem egy olyan jelszó, amit most már mi ndenki mond ebben az országban, nevezetesen az, hogy a külföldi tőke akkor fog ide bejönni, ha tisztázottak lesznek a tulajdonviszonyok, s ez a kárpótlási törvény ebbe az irányba hat vagy ebbe az irányba egy lépés. Kérem szépen, én ezért megnéztem, hogy en nek a kárpótlási törvényjavaslatnak mi is a csontváza, és a következőt vettem észre: ez a kárpótlási javaslat a volt tulajdonosokat vagy örököseit – nevezzük röviden volt tulajdonosoknak – egy pillanatra visszahelyezi tulajdonukba! Mert a
